2024. Április 20. szombat

 Fogyókúrázóknak: Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

Földrajzi kiterjedését és időbeliségét tekintve napjainkban zajlik a történelem eddigi legnagyobb vakcinálási programja. A SARS-CoV-2 vírus által okozott COVID-19 megbetegedés súlyos hatásai mára már nem csupán az egészségügy területén, de gazdasági és társadalmi vonatkozásaikban is megmutatkoznak. Az új variánsok megjelenése újabb kihívás elé állította az emberiséget. A vírus mutációs változásainak mélyebb megértéséhez számos tényezőről kell beszélni, amelyek különféle szelekciós nyomásokon keresztül a vírus evolúciós változásait irányítják.


A jelenlegi harmadik hullámért részben felelős B.1.1.7. variáns megjelenésének hátterében például a korábban tudományos igényességgel dokumentált krónikus SARS-CoV-2-fertőzés szelekciós hatásait feltételezhetjük. Ismert ugyanis, hogy az elhúzódó fertőzés során a gazdatestben perzisztáló víruspopuláció különféle kezelési hatásokra (pl. konvaleszcens plazma, antivirális terápia) képes az átlagos mutációs rátán felüli genomváltozás akkumulációjára. Ilyen krónikus fertőzést, amelynél az ismertetett hatóerők fennállhatnak, immundeficiens betegeknél sikerült megfigyelni, de emellett fontos szempont magának a természetes immunválasznak az elégtelensége is ezekben az esetekben.

Koronavírus mutáció immunitás

A hivatkozott tanulmányokban a vírus genom-szekvenálási vizsgálatai kimagasló genetikai diverzitást tártak fel, az ismertetett ritka körülmények tehát nagyon komoly szelekciós hajtóerőt jelentenek a vírus számára. Alapvetően azonban a vírus terjedése során fennálló mutációs ráta által szelektált új variánsok megjelenése főként a vírus terjedésének mértékétől függ. Egyszerűen fogalmazva: minél több a fertőzés, annál valószínűbb az újabb és újabb variánsok megjelenése. Ezek a variánsok pedig egyértelműen konvergens evolúciós irányok mentén a jelenlegi tudományos álláspont alapján idővel több, aggodalomra okod adó genomváltozást is fixálhatnak, a konvergens evolúciós folyamatok okán egymástól függetlenül is. A tudományos következtetés az eddig rendelkezésre álló adatok alapján tehát az, hogy a vírus terjedése a legfőbb mutációs hajtóerő. Ennek fékezésére a hagyományos járványügyi intézkedéseken felül beszélhetünk közösségi és egyéni immunitásról is.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Ha komolyan veszed a tartós fogyást,

és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne

- Füst- és szagmentes

- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is

- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.

- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..

 

MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >>

----------------------------------------------------------------------------------------------------

A közösségi immunitás alakulását a vakcinák tér- és időbeli elosztása, illetve a járvány terjedéséből fakadó természetes immunitás befolyásolja. A vakcinák elosztása jelenleg azonban rendkívüli módon egyenlőtlen, aminek veszélyeire a Lancet folyóiratban megjelent közlemény nemrég fel is hívta a figyelmet. Az új variánsok megjelenése azokon a területeken, ahol az oltások mértéke nem megfelelő, természetszerűen veszélyezteti a már átoltott régiók járványügyi stabilitását is. A világ harmonizált vakcinációja tehát nem csupán humanitárius okokból lenne indokolt, hiánya a vakcinációkkal eddig elért és várhatóan hamarosan elérhető eredményeket is beárnyékolhatja.

Az egyéni immunitás szintjén rendkívül biztató eredmények érkeztek az elmúlt hetek során. Az mRNS-alapú vakcinák egy amerikai tanulmány szerint nem csupán a megbetegedéstől, de körülbelül 90 százalékban a fertőzéstől is megvédenek. Más technológián alapuló vakcinák esetében még nem érkeztek hasonló adatok, de a mortalitás és morbiditás mérséklésében elért eredményeik vitathatatlanok. További szempont az immunitás időbelisége, melyet nem csupán a vakcinák által nyújtott védettség időtartama, de a külső befolyásoló tényezőként fellépő újabb variánsok megjelenése is meghatároz majd. Erről azonban egyelőre nincs pontos információ, csupán a legfőbb hatóerők ismertek, a válaszokat pedig a folyamatos tudományos elemzések szolgáltatják majd a közeljövőben.

 

Dr. Kemenesi Gábora Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetének adjunktusa,a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa MTA Orvosi Tudományok Osztálya


Forrás: MTA
2021. 04. 16.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés