Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://www.vital.hu)

A sokarcú reuma

A reuma görög-latin eredetű orvosi kifejezés, amely a kötőszövet elfajulásával járó, rendszerint gyulladásos ízületi vagy izombetegségek összefoglaló neve. A reumatológiai megbetegedések kialakulásában több tényező játszik szerepet, a hideghatás, az időjárás-változás, az ismétlődő, azonos mozdulatok, de a legfontosabb talán a manapság általános mozgásszegény életmód.

A reumatológia gyakorlatilag átfogja a mozgásszervi betegségeket, de foglalkozik az izomzat okozta elváltozásokkal, különböző gyulladásos reumatológiai kórképekkel is, melyek immunológiai eltérésekkel is járnak.

E szakterület igen széles betegségcsoportokat ölel fel. Különböző orvosi iskolák a betegségeket más és más csoportokba, illetve osztályokba sorolják. Gyakorlatilag mindegyik felosztást el lehet fogadni, hiszen azok különböző irányelvek alapján valósulnak meg. Csontvázrendszerünknek jelentős szerepe van szervezetünk működőképességében.

A különböző szervrendszereknek szolgál védőberendezésként, de ugyanakkor az izomzat tapadása is itt történik, valamint meghatározza az emberi test formáját. A gerincoszlop egyszerre idegközpont és teherviselő szerv, amely emellett a fej és felső végtagok mozgatását is végzi.

Fő a kényelem?!

A különböző mozgásokban a gerincoszlop minden része valamilyen biztosító szerepet lát el. Ezt a szerepet kezdi ki az utóbbi húsz-harminc évben a rohamos technikai fejlődés. Életünk mindennapi részévé vált ugyanis a televízió, a számítógép. A mozgásszegény életmód, a rendszeres ülés, a sportolás hiánya felborítja az izomegyensúlyt és a biomechanikai egyensúlyt. Jelentősen esik a fittségi érzet. A családok nagy része már rendelkezik autóval, a távolságok miatt (tömeg)közlekedési eszközök nélkül nem tudjuk megoldani eljutásunkat úticélunkhoz. Röviden: a mozgás szerepe életünkben egyre kisebb jelentőséggel bír.

Rozzant izomköpeny

Statisztikai adatokból látható, hogy 1945 után az ifjúság magassága nőtt, ugyanakkor az izomköpeny, amely a csontvázrendszer egyik fontos támasza, sok esetben nem elég fejlett. A fiatalok többsége hanyag testtartású. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ágyak, amelyekben pihenünk, relaxálódunk, nem felelnek meg a csontjaink igényeinek. A székek és íróasztalok sem látják el azt az alapvető funkciót, amelyet szolgálniuk kellene. Az iskolában a testnevelési órák valójában nem alkalmazkodnak a fiziológiai, ortopédiai, reumatológiai elvárásokhoz.

Már óvodás korban el kell kezdeni a helyes testkultúrára nevelni a fiatalokat. Ha egészséges csontozatot és jól fejlett izomzatot hozunk létre, a felnőtt lakosok tűrő- és alkalmazkodási képessége is jelentősen nőni fog a betegségek elkerülésének tekintetében. A médiában gyakran hangoztatják a gyógytorna jelentőségét. Sajnos a lakosság nagy része mindezek ellenére nem értékeli megfelelően ennek fontosságát. Az óvodákban, iskolákban (még az egyetemeken is!) az oda járó tanulók/hallgatók, valamint a munkahelyeken az ottani munkavállalók életmódját, a munkahelyi ártalmakat feltérképezve szükséges bevezetni a testre szabott mozgásterápiát.

Célszerű lenne olyan fittségi klubokat létrehozni, ahol szakorvosok és gyógytornászok bevonásával megtanítanák a betegeket (és a nem betegeket is!) a helyes mozgásra. Hazánk igen gazdag fürdővizekben, a fürdő pedig óriási szerepet játszik a különböző betegségek gyógyításában. Nagy kár, hogy az emberek jelentős része nem használja ki a természetben rejlő lehetőségeket. Ezek azok a fő tényezők, amelyeken feltétlenül változtatni kellene, mégpedig nekünk magunknak, hogy részben a példa, részben a nevelés nyomán a következő generációk egészségének állapota a mainál jobb lehessen.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://www.vital.hu/themes/sick/izulet3.htm