2024. Március 28. csütörtök
Allergiát kiváltó anyagok -  Foglalkozási ártalmak -  Változatos tünetek -  Súlyos esetek -  Kialakulása
Az allergia napjainkban szinte népbetegségnek számít. Ilyenkor az immunrendszer az egészségre valójában ártalmatlan külső anyagokat idegennek, károsnak értelmez, ezért ellenük (a valós veszély szempontjából eltúlzott) válaszreakciót produkál. Az allergia tünetei többfélék lehetnek, attól függően, mi okozza azt.

Allergiát kiváltó anyagok

Allergén, vagyis allergiás reakciót kiváltó anyag a legkülönfélébb eredetű lehet: a kellemetlen tüneteket okozhatják pollenek, (parlagfű, fekete üröm, csalán, útilapu virágpora), széna; különböző állati szőrök és tollak (kutya, macska, tengerimalac, aranyhörcsög, nyúl, ló, birka; papagáj), atkák, penészgombák.

Az ételek közül a tej, tejtermékek, a tojás és a húsfélék a legveszélyesebbek, s ki gondolná, hogy bizonyos embereknél a kivi, narancs, alma, eper, görögdinnye, vagy az őszibarack is kiválthatja a nem kívánt tüneteket. A csonthéjasok közül a dió, a mogyoró, a mandula és a tökmag okozhat allergiát. Nem jelentenek kivételt a zöldségek sem: a zeller, a sárgarépa és a paradicsom fogyasztása szintén oka lehet a túlérzékeny reakciónak.

 

Allergia 3 kép

A fűszerek közül a vaníliát és az ánizst, valamint az ételízesítőket és színezőket, a tartósítószereket kell megemlíteni, de allergiát válthat ki akár a pezsgő és a vörösbor is.

További allergént jelentenek a vegyszerek (gyógyszerek, kozmetikumok, mosó-, öblítő- és mosogatószerek), a dohányfüst és a kipufogógázok.

Foglalkozási ártalmak

Külön tanulmányt érdemelne a szakmához kötődően jelentkező allergiás megbetegedések felsorolása, említsünk meg hát néhányat a leggyakoribbak közül.

A porártalmak elsősorban a restaurátorokat, könyvkötőket, asztalosokat, cukrászokat és pékeket fenyegetik, míg a szerves oldószerek, mérgező vegyszerek használata a szobafestőkre, fotólaboránsokra jelent veszélyt. Gondoljunk bele, milyen problémát vet fel, ha például egy pék válik allergiássá a lisztporra, és egészsége érdekében munkahelyet, sőt szakmát kell változtatnia, de a latexallergia is hasonlóan sok gondot okozhat, ha valakinek gumikesztyűt kell viselnie a munkájához. Gyakori még, hogy bizonyos fémek (köztük a nikkel, a króm) váltanak ki allergiát; sőt az akril is, mely anyag a fogászatban is használatos.

Változatos tünetek

 

A felsorolt allergének különböző klinikai tüneteket produkálnak.

A légzőszervi megbetegedés formájában jelentkező allergia tüsszögési rohamot, orrfolyást, dugulást, szem- és torokviszketést, könnyezést okozhat. Az allergiás tünet megnyilvánulhat garat- és gégegyulladás formájában is, mely torokszárazsággal, krákogással, rekedtséggel jár; de lehet a tünet kínzó, száraz köhögés, zihálás, sípoló légzés vagy nehézlégzés is.

A bőrgyógyászati megbetegedések közül a csalánkiütés és az ekcéma a legjellemzőbb tünetek, de ezek kombinációja is lehetséges. Ugyanígy gyakran előfordul kontakt ekcéma, melyet főleg fémek, vegyszerek váltanak ki.

A fentieken kívül az allergiás betegségek jelentkezhetnek számos egyéb formában is: pl. emésztőszervi betegségekben (ezek hosszan tartó hasmenéssel és hasi fájdalommal járnak; ilyen például a tejallergia), vagy szemészeti folyamatokban (szivárványhártya-gyulladás).

Súlyos esetek

A legkomolyabb allergiás esemény az anafilaxiás sokk, melyet méh, darázs vagy egyéb rovarok csípése, gyógyszer/vegyszer allergiák, olajos magvak, fehérjék fogyasztása, bizonyos védőoltások, hibás vértranszfúziók válthatnak ki. Az azonnali orvosi ellátást igénylő, akár életveszélyes állapot szabálytalan szemhéj- és ajakduzzanatokkal, fulladásérzéssel, testszerte megjelenő viszkető bőrkiütésekkel, hasmenéssel, vérnyomáseséssel, teljes keringési és légzési összeomlással járhat.

Kialakulása

Az allergiás megbetegedésre való hajlam öröklődik, de a betegség kialakulásához a környezeti hatások is nagyban hozzájárulnak. Az allergizáló anyagok iránti érzékennyé válás kialakulása egyénenként eltérő lehet: előfordulhat, hogy az allergiás tünetek már az allergénnel való második találkozáskor jelentkeznek, vagy épp ellenkezőleg, csak évtizedek múltán, felnőttkorban alakul ki a betegség.

Az allergiás megbetegedések formája az egyén élete során is változhat. Csecsemő- és kisdedkorban a bőrkiütések igen gyakoriak, 4-10 éves korban az allergiás eredetű asztmák következnek, serdülő- és fiatal felnőttkorban a szénanátha gyakori, majd ismét az asztmás megbetegedések és minden életkorban, főleg a poliallergizáltakban az ödéma. Öröklődő esetekben az egymást követő generációkban általában egyre fiatalabb életkorban kezdődik az allergiás megbetegedés valamelyik fentebb részletezett fajtája.

A diagnózis felállításához a gondos anamnézis, a különböző bőrpróbák, légzésfunkciók és egyéb, speciális vizsgálatok elvégzése nyújt segítséget.


Szerző: dr. Jakab Csilla

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés