A magyar foci jelenlegi arca egy rendkívül szomorú öregemberéhez hasonlítható, hiszen mint kiderült, újra elbukott a magyar foci-Eb pályázat, amely itthon sok szempontból vetheti sose látott mélységekig ezt a világ minden pontján rendkívül népszerű sportágat. Dr. Knoll Zsolt ortopéd traumatológus, sportsebész, a magyar labdarúgó válogatott keretorvosával a hazai foci jelenéről, jövőjéről, a magyar focisták egészségről, fizikai állapotáról beszélgettünk.

 

Nézze meg az EgészségPláza termékeit!

- Milyen sérülések érik a leggyakrabban a magyar futball válogatott tagjait?

- Térd, fej, mellkas. Persze változó, hogy milyen súlyosak, vannak olyan sérülések is, amelyek sajnos tragikusan végződnek. Tragikus alatt azt értem, hogy meghalnak az emberek, ami szerencsére ritkán fordul elő. A leggyakoribbak a térdízületi szalagsérülések.

- Az élsportolóknak mekkora kiesést jelent egy szalagsérülés?

- Hat-nyolc hónap egy térdsérülésnél. A szalagsérülések rehabilitációjának gyorsítására nincs módunk, mert a szalagnak szövettanilag át kell épülni, amit behúz az ember oda. Azt jelen tudásunk szerint nem lehet felgyorsítani.

- Megbetegedés, mondjuk influenza esetén?

- Az influenza lefolyását természetesen meg lehet gyorsítani, de csak olyan gyógyszerekkel, amik nem doppinglistásak. Mint minden sportoló védelmében, a labdarúgóknál is van érvényes doppingszabályzat, amit be kell tartani. Természetesen az a lényeg, hogy minél hamarabb épüljenek föl, arról szólnak ezek a készítmények.

- Az élsportolók szervezete erősebb vagy inkább gyengébb, mint az átlagembernek?

- Erősebb alapról indulnak azáltal, hogy sportosabb, egészségesebb életet élnek, bár meg kell mondjam, lényegesen több az élsportolóknál például a vírusos, fertőző betegség, mint a normál populációban. A focisták túlhajszolt emberek, így gyengébb az immunitásuk.

- Van valamiféle böjtje, hogy betegség alatt is igénybe van véve a szervezetük?

- Vannak bizonyos betegségcsoportok, amik alatt nem szabad edzést végezni. Ezek általában azok a betegségek, amik lázzal járnak, illetve a szívizmot megtámadhatják, valamint olyan betegségeknél is tilos a fizikai terhelés, amikor antibiotikumot kell szedni. Ezeknél a betegségeknél amíg nincs felépülés, nincsen edzés. Ez általában egy-másfél hét kiesést jelent.

- Mennyire tartják be az ön előírásait a válogatott játékosok?

- Az én előírásomat nagyon betartják, mert szeretnek, tisztelnek engem, és félnek tőlem. Egy válogatott keret orvosának lenni egy kicsit más, mint csapatorvosnak lenni, mert itt válogatott összetartás van. Van egy rendezvény, amire készül a válogatott keret, és aki megfelel az egészségügyi kritériumoknak az játszik, aki nem felel meg, az pedig hazamegy. Igazság szerint itt a keretorvosnak egy kicsit más a dolga, kevésbé a gyógyítás, inkább a pontos diagnosztika, és a terhelhetőség megállapítása.

- Lehet azt mondani, hogy a nyugat-európai játékosok felkészültebbek fizikailag, mint a mi futballistáink?

- Erről magánvéleményem van, hivatalos hasonlítás nincsen. Ha megnézünk egy Bajnokok Ligája és egy NB1-es focimeccset, akkor egyértelműen látható a kettő közötti különbség. Ég és föld a kettő. Több oka van ennek, ami miatt itt tart a magyar labdarúgás és ott tart a nemzetközi labdarúgás. Az Eb-pályázattal próbáltunk közeledni az elithez, ez nagyon jó lett volna mindenkinek. De sajnos nem sikerült.

- Ön szerint most itthon megtorpan a mostanában beindított utánpótlásképzés lendülete, annak tudatában, hogy végül nem kaptuk meg a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát?

- Egyértelműen veszélybe kerülhet a jövő, hiszen az MLSZ terve az volt, hogy az Eb-pályázatba beépítik az magas színvonalú utánpótlásképzést. Erre természetesen meg voltak a tervek, hogy mennyi pénzt kell ebbe belefektetni, ami a jelenlegi helyzetben valószínűleg nem könnyen teremthető elő. Az utánpótlásképzésnek rendkívül összetett követelményei vannak, melyben ezek után is részt kell vállalnia az MLSZ-nek, akármennyire is kellemetlen, hogy nem nyertük meg az Eb-pályázatot.

- Mitől rosszabb a magyar focisták fizikai felkészültsége és hol dől ez el, milyen korban?

- A meglepő az, hogy a magyar játékosok az U17-es, U19-es és az U21-es korosztályban igenis jól fizikai állapotban vannak. Ami különbséget jelent a későbbiekben, mondjuk az angol játékosokkal szemben, hogy itthon nincsenek meg a megfelelő követelmények. Míg az angol bajnokságban 100-150 százalékot kell nyújtani minden meccsen, addig hazai viszonylatban bőven elegendő egy könnyed 50-60 százalék. Ez még akkor is így van, ha azt mondjuk, tulajdonképpen hajtanak a játékosok. Mindent összevetve azonban meg se közelítik a nyugati bajnokságok elvárásait. És akkor még nem is beszéltünk a technikai felkészültségről, amely a felnőtt korosztályban párosul a fizikaival. Ebben már óriási a lemaradásunk.

Nézze meg az EgészségPláza termékeit! [0]