A Budapesten zajló 15. Európai Elhízástudományi Konferencián ismertetett kutatás szerint a vizsgált ételek transzzsírtartalma szintén nagyságrendekkel eltérő lehet a különböző országokban.

Káros transzzsírsavak

A transzzsírok előállításánál a növényi olajokat hidrogénnel elegyítik, majd rendkívül magas hőmérsékletre hevítik. Az olaj molekulái ennek hatására hidrogént kötnek magukhoz, ebből jön létre az a természetben egyébként nem létező vegyület, a transzzsírsav, ami az eljárásnak köszönhetően megváltoztatja halmazállapotát, megszilárdul. A transzzsírok előnye, hogy eltarthatóságuk kitolódik, szobahőmérsékleten és tárolhatóak és többször felhasználhatóak (pl.: sütőolaj), így az ipari felhasználóknak – minimális – költség megtakarítást eredményeznek.

Előnyeik mellett azonban a transzzsírok súlyos hátrányokat hordoznak magukban. Ezek a zsírok természetes formában nem léteznek, ezért az emberi szervezetnek is jóval nehezebb feldolgozni őket, illetve megjelenésük károsan befolyásolja a szervezetben végbemenő biológiai folyamatokat.

Az élelmiszeripari termékekben lévő transzzsírok károsan befolyásolják a zsíranyagcserét, tönkreteszik az ereket, érelzáródást, szívinfarktust okoznak. Napi 5 gramm transzzsír elfogyasztása hosszabb távon kb. 30 százalékkal növeli a koszorúér-elzáródás, így a szívinfarktus veszélyét.

Túl zsírosak a kelet-európai gyorsételek

A Prof. Steen Stender által vezetett kutatás során 35 országban vizsgálták a McDonald’s és a KFC sült krumpliját és sült csirkeszárnyát, különböző mikrohullámú sütőben elkészíthető pattogatott kukoricákat, valamint előrecsomagolt aprósüteményeket. A termékek minőségében országonként jelentős eltéréseket találtak. A megvizsgált gyorsételeknek nemcsak a zsírtartalmuk volt magas, de a bennük található transzzsírsavak aránya a Dániában engedélyezett érték tizenhétszerese volt átlagosan. (Dánia, Európában először, 2004-ben 2 százalékban határozta meg a transz-zsírsavak maximális arányát a termék teljes zsírtartalmában).

Kelet Európa – Magyarország, Bulgária, Csehország, Lengyelország – különösen rossz eredményt ért el a felmérésben, a KFC itt vásárolt sült csirkeszárnya és sült krumplija a teljes zsírtartalomhoz viszonyítva 29-34 százaléknyi transzzsírsavat tartalmazott, ami legalább annyira rossz arány, mintha ugyanezt a menüt az Egyesült Államokban vásároltuk volna. A Magyarországon mért pontos érték 32% volt.

A McDonald’s termékeinek vizsgálata hasonló eltéréseket mutatott, esetükben a transzzsírsavak aránya – 20 százalékkal – Ománban volt a legmagasabb. Az Egyesült Államokban mért 14-16 százalékos értékkel összehasonlítva, Angliában (London, Aberdeen, Glasgow) 15-16%, Hong-Kongban, Lengyelországban és Dél-Afrikában 14-15%, Magyarországon 9% ugyanez az arány.

Bár az vitatható, hogy a gyorséttermi étkezés milyen mértékben felelős az elhízásért és egyéb betegségekért, a szakértők szerint a gyorsételek általában magas energiatartalma, kombinálva a túl nagy adagokkal egyértelműen túlzott kalória bevitelt okoz.

A dán kutatók szerint alapvetően hibás az az elgondolás, hogy a gyorséttermek választéka világszerte ugyanolyan lenne. Míg a termék teljes zsírtartalmának váltakozása még megmagyarázható a helyi ízlésvilággal, ugyanez már nem igaz a transzzsírsavakra. Az országonként eltérő adatok azt jelentik, hogy a vásárló gyakorlatilag nem tudhatja, hogy amit eszik mennyire is veszélyes az egészségére. A kutatás egyik résztvevője, Prof. Arne Astrup – a Nemzetközi Elhízástudományi Társaság elnöke – szerint: „a gyorsétkezés gyakran bizonyulhat szerencsejátéknak, ha az egészségünkről van szó”.

A dán példa azt mutatja, hogy az elhízás elleni harc jegyében és a vásárlók egészsége érdekében a szigorú élelmiszeripari előírásokkal a gyorsételek piaca is szabályozható.