A Magyar Rákellenes Liga szervezésében megrendezett Limfóma Nap a „rejtőzködő” és kevéssé közismert betegségre, valamint kiemelkedően sikeres gyógyítására hívta fel a figyelmet.

A limfóma a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés. A nyiroksejtek, más néven limfociták rosszindulatú átalakulásának következtében a nyirokcsomók, a lép, vagy más szervek megnagyobbodásához, megbetegedéséhez vezet.

A limfómának két csoportja van: a ritkább Hodgkin-kór minden életkorban előfordul, fiatal felnőttek és idősebbek közt gyakoribb, középkorúaknál ritkább. A Non-Hodgkin limfóma nem egységes megbetegedés, számos eltérő klinikai viselkedésű betegség gyűjtőneve, több mint 30 betegség tartozik ide. Utóbbi ritkasága ellenére az 5-6. leggyakoribb rosszindulatú daganat. A non-Hodgkin limfóma bármely életkorban előfordulhat, de idős emberekben minden típusa gyakoribb.

Tünetek

A limfóma, fajtájától függően, sokáig tünetmentes marad és gyakran csak véletlenül derül rá fény, például egy vérvizsgálat során, ezért is kapta a rejtőzködő jelzőt. A non-Hodgkin limfóma legjellemzőbb tünete a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, mely a nyakon, a hónaljakban vagy a lágyék területén, de legtöbbször testtájékon is jelentkezik.

Ha nagyobb csomót észlelünk szervezetünkben, nem kell mindjárt limfómára gondolnunk, hiszen a különféle fertőzések következtében is sokkal gyakrabban duzzadnak meg a nyirokcsomók, mint limfóma miatt. Ha azonban ezek a csomók nem tűnnek el, esetleg növekednek, úgy feltétlenül forduljunk orvoshoz. További, a betegséggel együtt járó tünetek még: tartós, vagy visszatérő megmagyarázhatatlan láz, erős éjszakai izzadás, akaratlan és jelentős fogyás, fáradékonyság és étvágytalanság.

A non-Hodgkin limfóma előrehaladása szerint lehet lassú növekedésű, úgynevezett indolens limfóma és lehet gyors lefolyású, úgynevezett agresszív limfóma. Míg az előbbi kezdetben nem okoz tüneteket, az utóbbi fennállása esetén a beteg megfelelő kezelés nélkül 1-2 hónapon belül kritikus állapotba kerülhet.

Kiemelkedő sikerek a gyógyításban

A limfómák a legsikeresebben gyógyítható rosszindulatú daganatok. A Hodgkin limfómából a betegek 80%-a véglegesen meggyógyul és teljesen egészséges lesz. A non-Hodgkin limfóma gyógyulási esélyei már nem ilyen szívderítőek, de a rákos betegségek gyógyítása terén mindenképpen eredményesnek mondhatóak. Az agresszív non-Hodgkin limfómák esetén 40-75%-ban érhető el teljes gyógyulás, az indolens non-Hodgkin limfómás betegek pedig a terápiákra jól reagálnak, így a sejtburjánzás zsugorodik vagy akár el is tűnik és 1-3 év elteltével újul ki. Az átlagos túlélés itt néhány évtől akár 10-20 év is lehet, altípustól függően.

A rákbetegségek gyógyításában ma még nincs olyan kizárólagos kezelés, ami mellékhatásoktól mentes lenne. A köztudatban elterjedtek a kemoterápia kellemetlen, sokszor súlyos mellékhatásai és az ehhez kapcsolódó asszociációk riasztóak tudnak lenni. Kevesebb hangsúlyt és figyelmet kap azonban az, hogy milyen jó eredményeket lehet elérni ezzel a terápiával.

Immunterápia - új kezelési lehetőség

A kemoterápia, az immunterápia, a sugárkezelés, és az őssejtátültetés mellett az immunterápia a legújabb kezelési lehetőség, amely új mérföldkövet jelentett a limfóma kezelésében és melyet hazánkban is alkalmaznak. Az immunterápiának az a formája, mely a daganatos nyiroksejtek ellen kifejlesztett ellenanyaggal, a gazdaszervezet érdemi károsítása nélkül csak a limfómasejteket pusztítja el, jól tolerálható és az itthoni standard kezelés részévé vált. Alkalmazásával a terápiás eredmények jelentős javulása észlelhető a mellékhatások fokozódása nélkül.

A gyógyulás sikere érdekében a korai felismerés mellett nagyon fontos, hogy a beteg feltétlenül az ország egyik hematológiai központjába kerüljön, ahová a háziorvos éppúgy beutalhatja, mint a belgyógyász, vagy az onkológus szakorvos. Az első lépést azonban a betegnek többnyire magának kell megtenni: ha makacsul tartja magát egy nyirokcsomó-duzzanat, vagy túl sokáig jelentkeznek a fentiekben említett panaszok, feltétlenül orvoshoz kell fordulni.