A lyukas csokoládét, a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a töltött csokoládét, a töltetlen csokoládét és a csokoládé csokoládét Gombóc Artúron kívül még sokan szeretjük. De miért is kedveljük annyira az édes ízeket? Neveltetésünkből fakadóan vágyakozunk a finomságokra, vagy a reklámok hozzák meg a kedvünket és csábítanak minket édességek fogyasztására? Egy az édes ízek preferenciájának okaival és következményeivel foglalkozó átfogó tanulmány szerint többek között a gének adják meg a kérdésre a választ.
A TAS2R38 elnevezésű gént vizsgálva kutatók azt találták, hogy a gén egy bizonyos variációjával rendelkező gyerekek egyértelműen nagyobb mértékben részesítik előnyben a magas cukortartalmú ételeket, italokat. Ez az összefüggést felnőtteknél nem volt bizonyítható. Érdekesség, hogy ugyanennek a génnek van szerepe a keserű ízekkel szembeni érzékenységünkben is.
A tanulmány szerint a gének mellett gyermekeknél a nevelés, illetve az édességekhez való hozzáférés is befolyásolják az édes ízek preferenciáját. Azok a gyerekek, akiket egy bizonyos időszakon át mindig édes limonádéval kínáltak, egyértelműen preferálták az italt. Ugyanez a vizsgálat savanyú limonádéval azt mutatta, hogy nincs változás a savanyú íz preferenciáját illetően, tehát azt nem kedvelték meg a lurkók.
Egy másik vizsgálat az édességfogyasztást korlátozó és kevésbé korlátozó családok gyerekeinek szokásait figyelte meg, a fenti, tesztlimonádés módszerrel. A korlátozó családok porontyainak 55%-a a legmagasabb cukorkoncentrációjú limonádét választotta, senki nem választotta közülük a legalacsonyabb cukorkoncentrációjút, ellenben utóbbit a kevésbé korlátozó családban a gyermekek 19%-a választotta.
Elmondhatjuk tehát, hogy jó, ha egészségesen szabályozzuk a gyerekeink csemegefogyasztását, mivel a tiltás vagy a túlzott restrikciók következményeként nagyobb eséllyel léphetnek porontyaink Gombóc Artúr nyomába.