Az alvászavar többek között az agyi keringési rendellenesség egyik korai tünete lehet. Ekkor az agyi vérátáramlás már nem optimális, de még nem olyan súlyosan károsodott, hogy féloldali bénulás és beszédképtelenség, vagyis stroke jelentkezzen.

Az optimális agyi vérátáramlás és a már tüneteket adó rossz agyi vérátáramlás között egy elég széles mezsgye húzódik, lehetőséget adva arra, hogy diagnosztizáljuk és igyekezzünk megelőzni a nagyobb baj kialakulását. Ezért kell kivizsgálni az alvászavarban szenvedőket. A romló agyi vérkeringésre más jelek is utalhatnak, mint például a rövid távú memória csökkenése. Ezen kívül a rossz közérzet, hangulati labilitás, indokolatlan ingerlékenység hátterében is állhat az agy nem kielégítő vérkeringése.

Ha a beteg az alvászavarával orvoshoz fordul, a megoldás nem az altatószer felírása. Kivizsgálásra van szükség, igyekezni kell megtalálni az alvászavar hátterében álló esetleges betegséget. Ennek kizárása után lehet csak tüneti terápiaként altatószert javasolni. Amennyiben a kivizsgálás során az orvos agyi érbetegségre hajlamosító eltéréseket észlel, célszerű, ha a beteget beutalja a neurológiai osztályokon működő stroke ambulanciákra. Itt lehetőség nyílik olyan műszeres vizsgálatokra, mint az agyi komputertomográfia (CT), illetve az agyat tápláló verőerek ultrahangos vizsgálata. Az ultrahanggal megtekinthetők a nyakon futó nagy verőerek és egy másik típusú készülékkel a koponyacsontokon keresztül vizsgálhatók az agyalapi verőerek is.

Aki alvászavarban szenved, forduljon orvoshoz. A keringészavar kezelésével az alvászavar is csökkenhet, illetve meg is szűnhet. Ha mégis altató szedésére kényszerül a beteg, ez csak korszerű, az agyi vérátáramlást nem csökkentő legyen az inszomnia kezelésére vonatkozó irányelv szerint.