Egy kutatás szerint ezek a finom rezdülések figyelmeztetésként jelenthetnek meg az agyunkban. Általában segítségünkre vannak, hiszen rejtett veszélyeket fedezhetünk fel általuk, azonban növelhetik az állandó szorongás kialakulásának lehetőségét is.

A kutatásban részt vevő önkénteseknek összesen 70 arcot kellett végignézniük egy számítógép képernyőjén. Mind a 70 arcon meglepett kifejezés volt látható. Azonban minden alkalommal, amikor új arc tűnt fel, harminc milliszekundumig egy másik – ijedt vagy boldog – arc is felvillant a képernyőkön. Ez olyan rövid idő, hogy a tudatos énünk nem képes érzékelni. A kísérlet során az amerikai Északnyugati Egyetem kognitív neurológiával foglalkozó tudósai, Ken Paller vezetésével az alanyok agyi aktivitását is megvizsgálták, az önkéntesek fejére illesztett elektródák segítségével. Bár a résztvevők tudatosan nem érzékelték a felvillanó képeket, a mérések kimutatták, hogy agyuk reagált rá.

A 70 arc végignézése után megkérték a résztvevőket, hogy értékeljék a látott arcokat, hogy szerintük azok negatív (valamilyen erőszakos cselekedet látványa) vagy pozitív (egy jó barát érkezése) meglepetést fejeznek e ki. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy azok, akiknél az ijedt arcú kép villant fel, sokkal inkább hajlamosak voltak negatívként értékelni az arcokon látott meglepetést.

„Eredményeink azt mutatják, hogy ezek a tudat alatt érkező üzenetek valóban befolyásolják viselkedésünket” – nyilatkozta Dr. Paller egyik munkatársa, Dr. Wen Li, aki szintén részt vett a kutatásban. „Sokkal több dolgot érzékelünk, mint hisszük, és ezek mind befolyásolják a viselkedésünket úgy, hogy azt tudatosan észre sem vesszük” – magyarázza Dr. Paller.

A kísérlet előtt a résztvevőket megkérték, töltsenek ki egy kérdőívet, amely arra volt kíváncsi, hogy az alanyok mennyire szoronganak, ha emberek között kell lenniük. A későbbiekben kiderült, hogy a leginkább szorongós emberek reagálnak legerősebben a tudatalatti üzenetekre, különösen, ha azok félelmet tükröznek. Dr. Paller szerint az ilyen emberek agya különösen érzékeny a tudatalatti veszélyek érzékelésére. Ezáltal pedig még idegesebbek és szorongóbbak lesznek.

„A kutatási eredmények segíthetnek jobban megérteni bizonyos pszichiátriai betegségeket, többek közt a fóbiákat, a kényszerbetegségeket és az általános szorongást” – nyilatkozta Dr. Li. Az azonban még a kutatók számára sem világos, hogy pontosan mekkora hatással van a tudatalatti érzékelésre való hajlam a szociális magatartásra. „Hogy miért szeretünk vagy nem valakit, annak általában nagyon is tudatos oka van, és ez olyan dolog, ami nem a tudatalatti kis rezdüléseken dől el” – mondta Dr. Paller.

A mindennapi életben is gyakran találkozunk ilyen mikro-rezdülésekkel, és ha agyunk észreveszi ezeket, az segíthet valódi képet alkotni arról, akivel beszélünk. Mégis Dr. Paller szerint: „Bármennyire értékes is ez a képesség, néha jobb, ha megbízunk abban, akivel beszélünk, és nem próbálunk meg mögé látni."