Az otthonszülés problémaköre egyébként is a nőgyógyászi szakma egyik legvitatottabb kérdésének számít, ami a közelmúltban történt, tragédiával végződött otthonszülés kapcsán most újra terítékre került.
Bár pontos statisztikai adatok nincsenek, a KSH becslése szerint Magyarországon évente kb. 500-600 nő szül otthonában, ebből 100-150 a tervezett otthonszülés. (Más becslések szerint a az utóbbi szám elérheti a 300-at is.) A kórházon kívüli szülésre határozott igény van, a szülő nők egy része szívesen él(ne) e lehetőséggel, az otthonszülés jogi és szakmai keretei azonban Magyarországon egyáltalán nincsenek meghatározva.
Márpedig a kórházon kívüli szülés veszélyeit csak a feltételek és lehetőségek egyértelmű meghatározásával lehet csökkenteni, ezért döntött úgy a Fővárosi Önkormányzat Péterfy S. Utcai Kórház-Rendelőintézete, a Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház, a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, hogy egy közös szervezésű szakmai rendezvényen foglalkoznak a témával.
A „Kórházon Kívüli Szülés Lehetőségei Szimpózium” címmel zajlott eseményen szó esett azokról a tényezőkről, melyeket az otthonszülés feltételeinek meghatározásakor feltétlenül figyelembe kell venni, ezek például a kórházon kívüli szülésre alkalmas nők körének kijelölése, a megfelelően felkészült és elérhető háttérkórházak biztosítása, és a megfelelő szakemberek kérdése. A kérdéskör szabályozását az a szakanyag segíti majd, melyet az Egészségügyi Minisztérium felkérésére a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium dolgozott ki.
Nemzetközi példák, és a magyar helyzet
Az eseményen külföldi előadók számoltak be a nemzetközi tapasztalatokról és gyakorlatról. A Hollandiából érkezett Dr. Bert Varga elmondta, hogy náluk a szülések közel 30 %-a otthoni körülmények között zajlik le, és az egészségbiztosító a kialakított feltételrendszernek megfelelő nőket kifejezetten bátorítja a lehetőség kihasználására. A megfelelő feltételek és körülmények között, jól levezett otthonszülés ugyanis lényegesen kisebb kiadással jár a társadalombiztosítási kassza számára.
Dr. Világhy István, magyar származású svájci szülészprofesszor egy érdekes, Svájcban használt „köztes” megoldást mutat be. Ennek lényege, hogy a nőgyógyász rendelője mellett van egy „szülészeti rendelő” is – ami sokkal inkább egy hotelszobához hasonlít, mint egy orvosi helységre –, ahol a szülések nem klasszikus kórházi körülmények között, de mégis kvázi az ellátórendszeren belül történnek.
Visszakanyarodva a magyar példákhoz: a szimpóziumon bemutattak egy olyan, szintén az otthonszüléshez szükséges – egyelőre még csak Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházában meglévő – szakmai kezdeményezést, aminek során a megfelelően felkészített szülésznők kórházi körülmények között, de önállóan (közvetlen orvosi részvétel nélkül) vezetnek le szüléseket.
Szó esett a császármetszések nemzetközi összehasonlításban is magas hazai arányáról, aminek egyik feltehető oka a felkért szülések (azaz amikor a nő egy kiválasztott orvosnál szül) több mint 90%-os aránya. A nemzetközi tapasztalatok szerint felkért szüléseknél előfordulhat, hogy a szülések megindulás miatt az adott orvosnál „túlterheltség” alakul ki, ami miatt adott esetben hamarabb dönt az orvos a szülés könnyebben és gyorsabb lefolyását jelentő műtéti befejezése mellett.
A skandináv országokban például gyakorlatilag ismeretlen a felkért szülés fogalma, minden szülést az éppen ügyletes orvos vezet le. Németországban, miközben az orvosválasztás és a terhesgondozás hasonló rendszerben történik mint nálunk, a szülés levezetése a kórház ügyeletes orvosa által történik, aki azonban azonnali részletes tájékoztatást kap (pl. telefonon) a gondozó orvostól, és a finanszírozást is a gondozó orvos kapja.