„Alváshiány esetén az agy olyan, mintha egy primitívebb viselkedésre térne át, visszafejlesztve azt a kontrollt, amellyel az ember normális körülmények között kordában tartja érzelmeit.” – közölte Dr. Matthew Walker neurológus, a kaliforniai Berkeley egyetemének munkatársa.

Bárki, aki valaha egyszer nem aludta rendesen ki magát, tudja, hogy olyankor az ember érzelmileg irracionális. Bár korábbi kutatások felfedték, hogy az alváshiány károsíthatja az immunrendszert és az olyan agyi folyamatokat, mint a tanulás és a memória, meglepően kevés vizsgálat folyt az alváshiány érzelmekre gyakorolt hatásáról.

Walker és munkatársai 26 egészséges önkéntest kértek meg, hogy vagy aludjanak normálisan, vagy maradjanak ébren 35 órán át. A következő napon a kutatók funkcionális mágneses rezonancia képalkotó eljárás (fMRI) segítségével megvizsgálták a résztvevők agyi aktivitását, miközben a azok száz képet néztek. A képek kezdetben érzelmileg semlegesek voltak, például kanalat vagy kosarat ábrázoltak, és idővel egyre negatívabbá váltak – például cápa- vagy viperatámadásról szóltak.

„Ugyan számítottunk rá, hogy az agy érzelmi központjai túlreagálnak alvásmegvonáskor, de ekkora túlreagálásra azért nem számítottunk. Több mint 60%-kal erősebben reagáltak a résztvevők a negatív ingerekre. Ez óriási emelkedést jelent – úgy tűnik, ilyenkor az érzelmek ámokfutása folyik az agyban.” – közölte Dr. Walker.

A kutatók kimutatták, hogy a hiperaktív válasz oka a prefrontális lebeny leállása, egy olyan agyterületé, amely normál esetben szabályozza az érzelmeket. Ez a szerkezet az emberi evolúcióban viszonylag újnak számít, „és emiatt lehet, hogy nem alkalmazkodott még az egyes biológiailag szélsőséges helyzetekhez.” – magyarázta Walker. „Az ember az egyetlen élőlény, amely önmagától képes elvonni az alvást. Ez nagy furcsaságnak számít a természetben.” A modern élet velejárója, hogy az emberek gyakran nem alszanak eleget, és ez napi rutinná válik – mondta Dr. Walker.

A jövőben azt kellene kutatni, hogy az alvás mely összetevői segítenek az érzelmi stabilitás helyreállításában – „ez lehet az álmodással járó REM-szalasz, vagy a lassú hullámú, álmokkal nem járó fázis.”

Számos pszichiátriai betegség, főként az érzelmeket érintőek, összefüggést mutatnak az alvászavarokkal. „Hagyományosan azt gondoltuk, hogy a pszichiátriai betegségek hozzájárulnak az alvási rendellenességek kialakulásához, de lehet, hogy ez pont fordítva igaz. Ha rájövünk, az alvás melyik része felelős az érzelmi stabilitásért, számos, már most meglévő gyógyszerrel kezelhetővé válna az alváshiány, illetve bizonyos pszichiátriailag kóros állapotok.”- foglalta össze Dr. Walker.