Az epileptológus Christian Elger professzor és a közgazdász Armin Falk professzor együttműködésében rendhagyó kísérlet zajlott a Bonni Egyetemen a „Homo oeconomicus”, azaz a gazdaságos ember elméjét vizsgálandó. 38 önként jelentkező férfit vizsgáltak párosával. Mindketten befeküdtek egy agyi vérkeringést leképező gépbe, és meg kellett becsülniük, hogy hány pontot látnak felvillanni az előttük lévő képernyőn. Jó válasz esetén 30-120 euró közötti jutalmat kaptak, miközben a partner válaszát és „keresetét” is elárulták nekik.

Bebizonyosodott, hogy az agy jutalmazó rendszere akkor a legaktívabb, ha a válasz is jó, a pénzösszeg is magas, és a társ is kevesebbet kapott.

A kutatásban részt vevő Dr. Bernd Weber ideggyógyász elmondta, hogy az agy különböző területein észleltek fokozott aktivitást, de volt egy speciális terület, ahol az úgynevezett jutalmazó rendszer található. Itt akkor tapasztaltak aktivitást, ha az egyén jól válaszolt, ha azonban rosszul, az aktivitás megszűnt. Dr. Weber kollégája, Dr. Klaus Flie Azbach így fogalmazta meg a legmeglepőbb eredményt: „Annak a személynek volt a legmagasabb az agyi aktivitása, aki jól válaszolt, miközben társa elvétette a feladatot.”

Jobban megvizsgálva kiderült, hogy ha mindketten jól becsülték meg a pontok számát, de az egyik résztvevő ezért több pénzt kapott, az ő jutalmazó rendszere sokkal aktívabb lett, még társáéban jelentősen csökkent a véráramlás, holott az ő válasza is jó volt, és a jutalmat is megkapta. Falk professzor szerint ezek az eredmények rácáfolnak arra a hagyományos elméletre, mely szerint csakis a jutalom abszolút mértéke számít a gazdasági motivációnál. Természetesen az is befolyásoló tényező, hiszen a nagyobb pénzjutalmak nagyobb aktivitással is jártak, de a pénzösszeg relatív nagysága legalább ilyen fontos.

A férfiak mindenesetre motivációjuk jelentős részét a versengésből nyerik, állapította meg Dr. Weber. A kutatók most nőket, később pedig ázsiaiakat akarnak vizsgálni, hogy megállapítsák, vajon befolyásolja-e a motivációt a kulturális környezet.