Krónikusan fennálló fájdalom esetében a betegek sajnos már nem csak a folyamatos fájdalomérzet miatt szenvednek, de alvászavarok, depresszió, szorongás is jelentkezik, ami miatt gyakran egyszerű döntések meghozatalára is képtelenné válnak.

Egészségeseknél az agy összes területe egyensúlyban van egymással, amikor az egyik agyterület aktívabb lesz, a többi aktivitása csökken. Krónikus fájdalom esetében az érzelmeket feldolgozó homloklebeny azonban sosem kapcsol ki, még akkor sem, amikor kellene, a folyamatosan magas aktivitás azonban kimeríti az idegsejteket és ez káros hatással van a többi idegsejttel kialakított kapcsolatokra is.

Dr. Dante Chialvo és munkatársai az agyi anyagcsere intenzitását mérték funkcionális MRI-vizsgálat segítségével krónikus hátfájásban szenvedő és egészséges emberek közreműködésével, miközben a résztvevők egy képernyőn mozgó hasábot követtek nyomon. „Bár mind az egészségesek, mind pedig a betegek jól teljesítették a feladatot, a betegeknek ehhez másképp kellett használniuk az agyukat.” – tette hozzá Dr. Chialvo. Az egészségeseknél a jól megfigyelhető volt a különböző agyterületek közti energiaegyensúly, és a vizsgálat alatt az is jól látszott, hogy csökkent azon területek aktivitása, melyek nem kellettek a feladat megoldásához. A krónikus fájdalomban szenvedőknél azonban éppen a fájdalomérzetért felelős terület aktivitása maradt változatlan, ami megbolygatta a finom összhangot az agyterületek között.

„Tudjuk azt, hogy ha egy adott idegsejtnek túl sokáig kell magas intenzitással ingereket küldenie, akkor megváltozik a kapcsolata a többi idegsejttel, sőt, akár el is pusztulhat a túlzott igénybevétel miatt. A krónikus fájdalom minden egyes percben jelen van, a fájdalomérzetért felelős terület folyamatosan aktivált. Ennek következtében egy idő után megváltozik az agyterületek közötti egyensúly, majd a kapcsolatok is módosulnak, ami pedig már az agy szerkezeti károsodásának tekinthető. Ez magyarázhatja, hogy miért nehéz jó kedvvel felkelni, vagy döntéseket hozni.” – magyarázta a kutató.