A tragédia hetedik évfordulóján megjelent tanulmány összesen 71 437 embert vizsgált, akik a Világkereskedelmi Központ Egészségügyi Nyilvántartásában szerepelnek – mentésben és helyreállításban részt vettek, alsó-manhattani lakosok, ott dolgozók, ingázók, járókelők. Több, mint felük érintkezésbe került az ikertornyok összeomlásakor keletkezett porfelhővel, 70 százalékuk látott traumatizáló eseményt és 13 százalékuk szenvedett sérülést.

Szeptember 11-e után két-három évvel a felnőttek 3 százalékánál fejlődött ki újonnan asztma (a legtöbb eset a mentésben és helyreállításban résztvevők között), 16 százalék szenvedett poszttraumás stressz-zavarban (jellemzően a sérültek, alacsony jövedelműek és spanyol ajkúak között) és 8 százaléknál jelentkezett szorongás. Általánosságban a kisebbségek, a nők és az alacsony jövedelműek esetében fordult elő nagyobb százalékban valamilyen probléma.

Gyakrabban fordult elő asztma az alsó-manhattani lakosok és az ott dolgozók között, az arány annál magasabb volt, minél kevesebb időt töltöttek a lakosok lakóhelyüktől, a dolgozók munkahelyüktől távol a tragédiát követően. A poszttraumás stressz-zavar előfordulása magasabb volt azokban, akik hónapokig nem térhettek vissza lakó/munkahelyükre, vagy akiket nem evakuáltak – ez azért nem meglepő, mert az ilyen emberek próbálják elkerülni a traumatikus élmény színhelyét.

„Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak a mentésben és a helyreállításban résztvevők érintettek. Azok is küzdenek az egészségügyi problémákkal, akik a Világkereskedelmi Központ közelében éltek vagy dolgoztak” – mondta el Dr. Mark Farfel, a Nyilvántartás vezetője. Lorna Thorpe, az egészségügyi hatóság helyettes járványügyi felügyelője hozzátette, hogy a szeptember 11 utáni problémák messze túlmutatnak a helyszínen elszenvedett sérüléseknél, és kiemeli, hogy az asztma és a poszttraumás stressz-zavar kezelése a rászorulóknak ingyenes, a segítségre szorulóknak a nyc.gov honlap nyújt eligazítást.