A koszorúér-betegség egyik kockázati tényezője a dohányzás, de a szívnek cigarettázás okozta károsodása még sok részletében nem tisztázott. Mariann R. Piano és munkatársai abból indultak ki, hogy a nikotinnal sokan foglalkoztak, de a teljes cigarettafüst hatásáról aránylag kevés adat található a szakirodalomban.

A kísérleti patkányok laboratóriumában öt héten keresztül, naponta kétszer olyan cigarettafüst volt, mint régen az ír kocsmákban, amelyekben ma már tilos rágyújtani. A másik patkánycsoport közönséges szobalevegőben élt folyamatosan.

A vizsgálat kezdetén és végén mérték a stresszhormon, a norepinefrin mennyiségét és a legkorszerűbb ultrahangos technikával a szív teljesítményét. Elektronmikroszkóppal vizsgálták az állatok szívét, és különleges módszerrel azokat az enzimeket, melyek a szívizomsejtek növekedését, életképességét szabályozzák.

A rendszeresen cigarettafüstöt szívó és a közönséges levegőben élő patkányok szíve elektronmikroszkóposan sem különbözött egymástól, de jelentős, egyéb eltéréseket észleltek. Az enzimek szintje és a stresszhormon mennyisége kifejezetten emelkedett cigarettafüst hatására, ami igen kedvezőtlen hatásra utal.

Még nagyobb eltérések voltak a két csoport tagjai között a szív teljesítőképességében. Az ultrahangos módszer mutatta, hogy a szív alakja módosult: a vérkeringést fönntartó bal szívkamra formája olyan lett a cigarettafüstöt belégző vizsgálati állatokban, mint a súlyosan szívbeteg, szívelégtelenségben szenvedő emberekben.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az állatkísérletek megfigyeléseit csak óvatossággal lehet emberi viszonyokra átvinni, de miután az eredményekben sok a hasonlóság, valószínű, hogy a dohányzás emberi szívet károsító hatásában is fontos szerepet játszhat a stresszhormon fokozott befolyása.

A munkacsoport vezetője azt is kiemelte: adataik az első olyan megfigyelések, amelyek arra utalnak, hogy a legfontosabb szívüreg, a bal szívkamra formája eltorzulhat a cigarettafüst hatására, ez pedig hozzájárulhat a szívelégtelenség kialakulásához.