Három éve az orvosi szakirodalomban nagy feltűnést keltett a „szabadságos szívbetegség” fogalmát bevezető tudományos vizsgálat, amelyet a média világszerte részletesen tárgyalt. Dán kutatók csaknem két évtizeden át rendszeresen megvizsgáltak tizenhatezernél több felnőttet, azt vizsgálva, hogyan alakul az EKG-görbéjük.

Az EKG-vizsgálat mellett a kutatók följegyezték a résztvevők iskolai végzettségét, jövedelmét, testsúlyát és étkezési, alkoholfogyasztási szokásaikat. Ennek alapján derült ki, hogy azok a férfiak, akik szabadságuk ideje alatt napi öt alkoholos italnál többet töltöttek magukba, kétszer olyan gyakran kaptak pitvarremegést, mint a szeszt csak mérsékelten fogyasztók. Ez volt egyik tünete az ún. szabadságos szívbetegségnek.

A pitvarremegés egyfajta szívritmuszavar: lényege, hogy a szív felső részét képező üreg, a pitvar egyszerre nem ritmusosan, egyenletesen húzódik össze, hanem csupán remeg, fibrillál, majd a szívüreg oldalánál a vér megalvad. Ez az alvadék aztán leválhat és helyéről elúszva valahol megakad, elzárja a vérkeringést, ami súlyos következményekkel járhat.

A dán tanulmány a nők esetében ezt a jelenséget nem tudta kiértékelni, mert kevés nő volt, aki sok szeszt ivott akár otthon, akár szabadsága idején. Egy amerikai vizsgálatban azonban most erre lehetőség nyílt – csaknem 15 éven keresztül követték 35 ezer nő egészségének alakulását.

Kiderült, hogy az alkoholt nem fogyasztókhoz képest a rendszeresen napi két alkoholos italnál többet ivó nőknél kétszer gyakoribb ez a ritmuszavart. A szeszkedvelők esélye másfélszer volt nagyobb pitvarfibrillációra, mint azoké, akik nem, vagy csak mérsékelten fogyasztottak alkoholt.

A szívderítőnek nem nevezhető tudományos eredményt az Amerikai Orvosszövetség hetilapja, a JAMA közölte.