„Nem csak egy új metasztázisgént azonosítottunk, de ez az egyike azon kevés génnek, melynek pontos működési módja magyarázatot nyert” – nyilatkozta Michael Reiss, a New Yersey-i Rákkutató Intézet munkatársa, akinek csoportja a Cancer Cell című szakfolyóirat legfrissebb számában tette közzé eredményeit. A felfedezés lehetőséget teremt a tumor szétszóródását gátló hatóanyag kifejlesztésére is.

A mellrákos páciensek közül azok, akiknek nincs áttéte, 98 százalékban élnek a betegség diagnosztizálása után öt évnél tovább, míg azoknak, akiknél átterjedt a tumor más szervre is, csak 27 százaléka éli túl a határnak tekintett öt évet.

Reiss és a Princeton Egyetemen kutató Yibin Kang először egy hatalmas számítógépes, mellrákra vonatkozó adatbázist elemzett. Megállapították, hogy a nyolcas számú kromoszóma egy szakasza feltűnően sokszor fordul elő az agresszív mellrákban szenvedő páciensek mintáiban. Míg egy normális DNS-szekvencia a gén két kópiáját tartalmazza, addig néhány tumormintában nyolc kópiát is találtak az adott génszakaszból.

A csoport ezután 250 páciens melldaganatából vett szövetmintáiban kutatott genetikai rendellenességek után. Ennek során állapították meg, hogy az MTDH jelű gén az agresszív tumorokban túl aktív. „Ez a gén minden sejtünkben megtalálható, ám a tumor valamiképpen többletmásolatokat szerez belőle és túlzott mértékben működteti” – magyarázta Kang.

A következő lépésben ezeket az emberi tumorsejteket kísérleti egerekbe injektálták, és azt tapasztalták, hogy azokban olyan daganat képződött, amely nagyobb eséllyel terjedt szét, egyúttal nagyobb valószínűséggel vált ellenállóvá a hagyományos kemoterápiás szerekkel szemben. Amikor a kutatók gátolták az MTDH jelű gén működését, a tumorsejtek kevésbé képeztek áttétet, és a kemoterápiás szerek is hatékonyabbak voltak.