Majd, ha fagy – mondjuk olyankor, ha valamely esemény bekövetkeztét nem szeretnénk. Most valóban fagy, a tél gyakran köszönt ránk könyörtelen mínuszokkal, próbára téve szervezetünk tűrőképességét. Emlegetjük is gyakran, némi túlzással: „rögtön megfagyok!”. Sajnos, télidőben szinte naponta megtörténik a valóságban is, hogy az erős fagy kihűlést okoz, olykor halálosat is.

A lehűlés

- Amikor a fagy veszélyeiről beszélünk, két dolgot külön kell választanunk – figyelmeztet beszélgetőpartnerem, dr. Zacher Gábor, a fővárosi Erzsébet Kórház krízisosztályának főorvosa. – A lehűlés és a baleseti fagyási sérülés nem azonos. A lehűlés akár plusz öt fokos hőmérsékletnél is bekövetkezhet, ha például valaki az esőtől – kivált ónos esőtől – átnedvesedett ruháit nem cseréli le, abban fekszik, tartózkodik a szabadban. Ez szinte veszélyesebb, mintha mínusz 10 fokos hidegben tartózkodna kint, kövön, vagy padon fekve, de száraz ruházatban. Ez az állapot bekövetkezhet lavina, vagy síbaleset után is.

Sajnos ezen – az utóbbi éveknél megszokottnál jóval hidegebb – télen már száznál is több több kihűlt embertársunkat veszítettük el.

Lehűléskor a testhőmérséklet 34-36 fok alá süllyed, reszketés, kéz-és lábfájdalom lép fel és a pulzus szaporábbá válik. Ha a testhőmérséklet 27-34 fok közé csökken, eszméletvesztés következik be, 27 fok alatt pedig már mély öntudatlan állapot alakul ki.

- Mi a teendő ilyen esetben?
- A beteget szobahőmérsékletű helyiségbe, vagy szélvédett helyre kell vinni, le kell venni róla a nedves ruhákat, meleg takaróval kell mielőbb beburkolni. Meleg italt kaphat, de alkoholt semmi esetre sem.

Zacher doktor elmondta, hogy sok ilyen kihűlt beteget visznek hozzájuk, ahol speciális készülékkel, fokozatosan melegítik fel őket, apránként – 1-1,5 fokkal növelve – a testhőmérsékletet, amíg elérik a normális testhőfokot. Sajnos az utca embere gyakran elmegy segítségnyújtás nélkül az ilyen szerencsétlenül járt ember mellett, mert azt a következtetést vonja le, hogy bizonyára részeg, pedig különféle betegségek, szívinfarktus, embólia, diabétesz is okozhat olyan rosszullétet, melynek következtében eszméletét veszti a beteg, kihűl, és segítség nélkül életét veszti. Tehát, ha ilyen személyt látunk, azonnal értesíteni kell a mentőket vagy a rendőrséget.

A kihűlés veszélye fokozottabb csecsemőknél, időseknél, részegeknél, mert a vérkeringés, a reflextevékenység lelassul, a beteg mély álomba merül.

A fagyás

A fagyási sérülés nem azonos a lehűléssel, de a lehűlt embernek is lehetnek fagyási sérülései. A megfagyás különösen azokat a testrészeket fenyegeti nagy hidegben, melyeket nem védenek izmok és szövetek. Ilyenek például a kéz- és lábujjak, a fül, az orr, és a túl szoros ruhával takart testrészek. Huzamosabb ideig tartó, illetve erős hideghatásra következik be. Tünetei hasonlítanak az égéshez, éppen ezért a fagyási sérülteket az égési osztályokon kezelik. Három fokozatát lehet megkülönböztetni: vérbőség, hólyagképződés, elhalás.

A fagyási sérültet is csak fokozatosan szabad meleg helyre vinni, a hirtelen felmelegedés erős fájdalmat okoz. A tünetek szakszerű kezelése orvosi feladat. A fagyási sérülések gyógyulása rendkívül lassú, a szövetelhalás mértékétől függ és attól, hogy kialakul-e szeptikus állapot. A végleges orvosi döntés – ami adott esetben akár amputáció is lehet –, csak hosszú idő után érlelhető ki. Előfordulnak visszatérő fagybántalmak is, ezek főként a sarkat és a lábfejet érik, és gyulladásos tüneteket okoznak, valamint kötőszövet-szaporodást, ami fagydaganatot alkot, ami az idegekre kifejtett nyomás miatt igen fájdalmas, ezért gyakran válik szükségessé műtéti megoldás.

A leggyakoribb tévhit, hogy az alkohol fogyasztása megvéd a lehűléstől és a fagyástól. Annyi igaz mindössze ebből, hogy a szeszes ital fogyasztása átmeneti melegérzetet ad, de mivel a perifériás erek kitágulnak, a hővesztés sokkal jelentősebb, a szervezet sokkal könnyebben megadja magát a hidegnek, fagynak, és hamarabb bekövetkezik a katasztrófa.