Az Egyetem Irvine-i és San Franciscó-i részlege vezette a tanulmányt, melyben 1 női és 12 férfi űrhajóst vizsgáltak, akik 4-6 hónapot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson. Az űrhajósok csípőcsontjának tömege átlagosan 14%-kal csökken; három asztronauta esetében pedig 20-30% között volt a veszteség, hasonlóan a csontritkulásban szenvedő idős nőkhöz.

Az űrállomáson eltöltött minden egyes hónappal 0,6-5%-kal csökkent a csonterősség, mely észrevehetően nagyobb, mint a korábbi tanulmányok során megállapított 0,4-1,8 %. Az eredmények ijesztőnek bizonyultak, mert nagyobb eltérés mutatkozott, mint a korábbi, kevésbé hatásos technológiát alkalmazó mérések során.

Amióta csak létezik űrhajózás, a kutatók tanulmányozták, hogy a súlytalanság állapota miért teszi törékenyebbé a csontokat. Míg a korábbi tanulmányok a csontsűrűséget vizsgálták, ez az első tanulmány, amely a csonterősség mértékét értékelte ki. Joyce Keyak, ortopéd sebész, biomedikus mérnök professzor és munkatársai most egy új számítógépes programot használtak, melyet az elmúlt 20 évben fejlesztett ki arra, hogy beazonosítsa a csontritkulásos betegek combnyaktörésre való hajlamát.

„Ha nem végezzük el a megelőző méréseket, akkor néhány asztronautát veszélyeztetné az életkorral járó csonttörés évtizedekkel a küldetésük után” – mondta Keyak.