Korábbi vizsgálatok már bizonyították a dohányzás és az Alzheimer-kór, illetve az időskori elbutulás (demencia) közti összefüggést, most pedig a passzív dohányzás és a demencia kockázata között is kapcsolatot találtak a témában az eddigi legnagyobb áttekintő tanulmány során.

A passzív dohányzás 44 százalékkal is fokozhatja az időskori elbutulás rizikóját, és összefügg a kognitív funkciók romlásával is, mely ugyan nem feltétlenül, de sokszor előrejelzi a demenciát – mondta el a kutatást vezető Iain Lang, a Peninsula Orvostudományi Egyetem Népegészségügyi és Epidemiológiai Csoportjának kutatója. A passzív dohányzás mennyiségének függvényében ráadásul nő a kognitív funkció beszűkülésének rizikója.

Lang és munkatársai több mint 4800 ötven év feletti nemdohányzó személy esetében vizsgálták a beszívott füst agyi funkciókra gyakorolt hatását. A résztvevőktől vett nyálmintákban a kotinin nevű nikotinszármazékot keresték, mely a füsttel való találkozás után még 25 órán át a nyálban marad. Az agyműködés vizsgálatához idegélettani teszteket végeztek, melyek felmérték a memóriát, a matematikai és a verbális képességeket.

A kutatók megállapították, hogy a legmagasabb kotininszinttel rendelkezők esélye a kognitív károsodásra 44 százalékkal magasabb volt, mint a legalacsonyabb kotininszintűeké. És bár utóbbiak esetében esetében alacsonyabb volt a károsodás veszélye, a rizikó még mindig szignifikánsnak mutatkozott. A leggyengébben teljesítő tíz százalékot kognitív károsodottnak tekintették.

A szakértők szerint a passzív dohányzás ugyanolyan káros lehet, mintha magunk szívnánk el a cigarettát – olvasható a bmj.com-on.