A bélflóránkat alkotó számtalan mikroorganizmus legfontosabbjai azok a jótékony baktériumok, melyek egy része elengedhetetlen szerepet tölt be szervezetünk egészséges működtetésében. Közülük is a legfontosabbak a bifidobaktériumok és a tejsavbaktériumok (pl. laktobacillusok). A probiotikumok segítenek meggátolni a káros baktériumok szaporodását, hozzájárulnak az immunrendszer működéséhez, és az emésztésben, valamint a koleszterin-anyagcserében is szerepet játszanak.
A probiotikumok a táplálékkal (pl. tejtermékekkel, fermentált élelmiszerekkel) jutnak szervezetünkbe, és prebiotikumokkal táplálkoznak – melyeket szintén élelmiszerekkel biztosíthatunk számukra –, de szervezetünk számára ezek emészthetetlenek. A probiotikumok nem élnek örökké, és meglehetősen sérülékenyek is: a dohányzás, a stressz, bizonyos gyógyszerek, például a kemoterápiás szerek és az antibiotikumok mind-mind károsíthatják őket. Ezt pedig mi is megérezzük, emésztési problémák, legyengült immunrendszer formájában.
Az antibiotikumok hatása
Számtalan betegség kialakulásáért baktériumok felelősek. A leggyakoribbak az agyhártyagyulladás, a középfülgyulladás, egyes tüdőgyulladások vagy a tüszős mandulagyulladás. Ezek leküzdéséhez a baktériumok szaporodását gátló, vagy azokat elpusztító gyógyszerekre, antibiotikumra van szükség, mégpedig speciálisan az adott baktérium ellen hatóra, nem minden antibiotikum hat ugyanis minden kórokozóra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e gyógyszerek csak a megcélzott baktériumot hatástalanítanák: sajnos a szervezetünkben lévő probiotikumokra is hatással vannak. Aki szedett már antibiotikumot, biztosan szembesült azzal, hogy az alapbetegség mellett kellemetlen mellékhatások jelentkeznek, enyhébb esetben haspuffadás, hasfájás, súlyosabb esetben hasmenés – mindezek az antibiotikumos kezelés következményei.
A károk helyreállítása probiotikumokkal
Az antibiotikumok által okozta károk szerencsére ellensúlyozhatók. Ha kiegyensúlyozottan táplálkozunk, a károsodott baktériumflóra előbb-utóbb magától is helyreáll, de jobban tesszük, ha segítünk felgyorsítani ezt a folyamatot. Ehhez az antibiotikumszedés közben és után fogyasszunk probiotikus, vagyis probiotikumokat tartalmazó élelmiszereket, melyek főként tejtermékek: élőflórás joghurt, érlelt sajtok lehetnek. A választást megkönnyíti, hogy a gyártók ma már számtalan termék probiotikus voltát feltüntetik a csomagoláson. Mielőtt azonban literszámra kezdenénk joghurtot enni, kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát, bizonyos antibiotikumok (pl. penicillin, penicillamin, tetraciklinek) felszívódását gátolják a kalciumban gazdag élelmiszerek, mint amilyenek a tejtermékek is. Hasznosnak bizonyulhat még a prebiotikumokban gazdag élelmiszerek – borsó, bab, hagyma, articsóka, csicsóka- és cikóriagyökér, zabpehely, banán, tej, érett sajtok – fogyasztása is.
A legbiztosabb hatást úgy érhetünk el, ha az antibiotikum mellett olyan készítményt is szedünk, mely kifejezetten a károsodott bélflóra helyreállítását célozza. Ezek megfelelő mennyiségben és összetételben tartalmazzák a szükséges probiotikumokat, így az antibiotikumszedés kellemetlen mellékhatásai biztosan elmúlnak.