Gyermekeik táplálása rengeteg kérdést vet fel és aggodalmat kelt a szülőkben: eleinte a központi kérdés az, hogy eleget eszik-e a baba és megfelelő ütemben gyarapodik-e, később pedig hogy megeszi-e a répát és a spenótot. A felnőttekhez hasonlóan a gyerekek ízlése és étvágya is különböző és egyéni, ennek ellenére az első hónapokban, években mégis a szülőknek van a legnagyobb szerepe abban, hogy a gyerekek milyen táplálkozási szokásokat követnek, és hogy elhízottak vagy normál testalkatúak lesznek-e.
Hogyan gyarapodik a baba?
Megszületése után a csecsemő legoptimálisabb tápláléka az anyatej, mely egyben a baba étele és itala is. Az első 6 hónapban naponta kb. 8 dl-1 l közötti mennyiséget fogyaszt el. Az anyatej (illetve annak hiányában a tápszer) minden szükséges tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, ezért ebben az időszakban nincs szüksége másra.
A babák különbözőképpen fejlődnek: van, hogy csak nyúlnak, de a súlyuk nem nő, máskor viszont csak súlyban gyarapodnak, a szülő pedig minden mérésnél aggódik, pedig ez a jelenség teljesen normális.
A kisbaba az első életévben fejlődik a legintenzívebben. Fél éves korára megduplázza, 1 éves korára megháromszorozza születési súlyát. Intenzívebb súlygyarapodás főként az egyes fejlődési ugrások előtt figyelhető meg, a felállást és a járást megelőző hetekben, hónapokban, hiszen ilyenkor erőt kell gyűjteni az új mozgás kivitelezéséhez.
A gyarapodás mértékét tekintve minden esetben a baba saját születési súlyát kell figyelembe venni. A 3000 grammal és a 4500 grammal született babák között az első hónapokban jelentős különbség van, de általánosságban igaz, hogy a súlygyarapodás az első hónapban 400 g körüli, majd az első félévben heti 150-200g-nyi (legkevesebb havi 600 g). A második félévben a súlygyarapodás üteme lelassul havi 500 g-ra; 1 éves korára pedig minden egészséges baba eléri a kb. 9-10 kilós súlyt és a 75-76 cm-es magasságot.
Az elhízás korán kialakulhat!
Az anyatej és a tápszer egy idő után már nem képes fedezni a kisbabák energia- és tápanyagszükségletét: 6-7 hónapos kor között kerül sor az első új ételek, a gyümölcsök és zöldségek (főzelékek) megismertetésére. Ez az első lépés a szilárdabb ételek felé.
Fontos tudni, hogy a szülők ezekben a hónapokban „programozzák be” a baba ízlését és étkezési szokásait. Ha nem tudatosan építik fel a menüjét, könnyen elhízott kisgyermek és felnőtt lesz belőle.
Gyakori hibák:
• Minden sírásra etetés a válasz
Ha a pici sír, sok szülő azonnal azt gondolja, hogy éhes, ezért minden alkalommal megeteti. Így a babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként: minden problémára nassolással reagál majd, éjszakánként kipakolja a hűtőszekrényt, végül elhízik.
Megoldás: Az éhségen felül rengeteg egyéb oka lehet a sírásnak, pl. fáradtság, hideg, meleg, kényelmetlen ruhadarab, hasfájás, anya hangulata, stb. Amennyiben nincs itt az etetés ideje, akkor türelemmel próbáljuk meg kideríteni a sírás okát.
• Unszolás, túletetés
A felnőttekhez hasonlóan a babák sem esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás (pl. túl meleg), maga a kínált étel, vagy annak illata, stb.
Megoldás: A baba mindig tudja miből, mennyi kell a szervezetének. Türelemmel kell lennünk vele: ha éhes, enni fog. Túlzott unszolással csak az evés megutálását érjük el.
• Túl korán kezdjük a hozzátáplálást
Az anyatej vagy annak hiányában a tápszer 6 hónapos korig fedezi a baba minden igényét, akkor, ha abból megissza a megfelelő, azaz a napi 8 dl-1 l közötti mennyiséget. A hozzátáplálást bőven elég 6 hónapos kortól elkezdeni. Napi egyszer kis adag gyümölccsel majd főzelékkel kiegészítve az anyatej mennyisége 5-8 dl-re csökken, de továbbra is ez a baba fő étele és itala. 1 éves korra érjük el a napi 5 dl tejalapú ital fogyasztását, amikor a napi 4-5 étkezés már főként főzelékekből, húsokból, gyümölcsökből áll.
Megoldás: A hozzátáplálást nem kell siettetni! Hagyni kell a babát a maga tempójában megismertetni az új ételekkel, ízekkel. Amíg anyatejből vagy tápszerből megissza a megfelelő mennyiséget, addig nem lesz hiánya semmiben sem.
• Felesleges nassolás
A kisbabának nincs szüksége az édesség nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre, és a fogcsírákat már ebben a korban is károsító cukormennyiségre sem. Gyakori probléma, hogy édességgel lakik jól a pici, és amikor érdemi étkezésre kerülne sor, akkor már nem éhes.
Megoldás: Csak 3 éves kor után adjunk édességet a kisgyermeknek. Az édesség helyett inkább gyümölcsöt adjunk, így később is kerülni fogja a számára gejl ízt.
Ha már hibáztunk
Mi történik, ha már „elrontottuk” a gyereket?
• A legfontosabb, hogy rájöttünk, hogy hibáztunk.
• Ha már olyan ételt adtunk a picinek, (pl. csoki, nápolyi, nassolni valók, stb.) ami nem szükséges számára, akkor fokozatosan kell arról leszoktatnunk.
• A legfontosabb, hogy megtanítsuk a rendszeres táplálkozásra, napi 4-5 alkalommal kis mennyiségek fogyasztására.
• Már kis korban hagynunk kell őt mozogni és felfedezni a világot
Ha nem megfelelően tápláljuk, bizony megvan az esélye, hogy gyermekünk elhízik. Gyakori probléma a nagy súllyal született (4500 g) csecsemőknél, hogy a szülők náluk is szeretnél elérni 1 éves korukra a születési súly megháromszorozását. Egy nagy babának is bőven elegendő 1 éves korra a 9-10 kg. Figyeljük meg, hogy az ekkora babák maguktól általában lassabban, de ugyanúgy fejlődnek, mint a kisebbek. Ezen a szülő, nagyszülő ne akarjon változtatni.