A humán embrionális őssejtek elméletileg képesek a felnőtt ember test bármely sejtévé kifejlődni. Ez a képességük, valamint az, hogy sejttenyészetben korlátlan ideig differenciálatlanok képesek maradni, teszik lehetővé a segítségükkel történő regeneratív orvoslást. A humán embrionális őssejtek egyedülálló eszközei lehetnek számos betegség – többek között a cukorbetegség, a Parkinson-kór és a szívbetegség – kezelésének.

A terápia jelentős hátránya ugyanakkor, hogy az őssejtek hajlamosak a teratoma nevű speciális tumorokká fejlődni, miután laboratóriumi kísérletek során egerekbe ültetik őket. Azt feltételezik, hogy ez a tulajdonság az emberekben is megjelenhet átültetés után. Az embrionális őssejtek tumorrá való átalakulása kifejezetten rejtélyes, mivel a folyamat teljesen normális sejtekből indul ki.

A Héber Egyetem alá tartozó Silberman Élettudományok Intézet Genetikai Osztályának Őssejt Intézetében egy kutatócsoport a probléma megoldásán dolgozott. Legújabb kutatásuk során megvizsgálták a humán embrionális őssejtekből kialakuló tumorok kifejlődésének genetikai alapjait, és azonosítottak egy kulcsfontosságú gént, mely a legtöbb rákban és korai stádiumú embrióban jelen van, ám a kifejlett normál szövetekből szinte teljesen hiányzik.

A survivin nevű gén a differenciálatlan humán embrionális őssejtekben és a belőlük kialakuló tumorokban kifejezetten nagy mennyiségben jelenik meg. A gén működésének semlegesítésével a kutatók be tudták indítani a programozott sejthalált (apoptózist). A génnek közvetlenül a sejtek transzplantációja előtti gátlása minimalizálhatja a tumor kialakulás esélyeit.