A új típusú influenzavírus akár 23 ezer megbetegedést is okozhatott egyedül Mexikóban április 23-ig, addig a napig, amikor világossá vált, hogy járványról van szó – közölte a Science című folyóiratban közzétett publikációban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Gyors Pandémiás Értékelő Csoportja.

A kutatók jelentésükben azt a korábbi feltételezést valószínűsítették, hogy a hivatalosan A(H1N1)Kalifornia/04/2009 elnevezésű vírus okozta járvány a mexikói Veracruz állambeli La Gloria faluból indulhatott el. A betegség terjedésének vizsgálata mellett a kutatók a vírus korai genetikai elemzésével is foglalkozott. Arra a következtetésre jutottak, hogy az új influenza „klinikailag kevésbé súlyos, mint az 1918-as, ugyanakkor hasonló az 1957-eshez”.

A tanulmány értékelése alapján az új influenza halálozási rátája 0,4-1,4 százalékos lehet, ám a kutatócsoport vezetője, Neil Ferguson, a londoni Imperial College kutatója jelezte, hogy még sok a bizonytalanság, és nincsenek minden adat birtokában.

Az új influenza La Gloria-beli terjedésének vizsgálatából kiderült, hogy a vírusnak akár 14-73 generációja is fertőzhetett, vagyis egyik emberről a másikra, arról a harmadikra, és így tovább terjedve akár 73-íziglen okozhatott megbetegedést. „Ebből kifolyólag sokkal ragályosabb, mint egy szezonális influenza” – fogalmaztak a szerzők a tanulmányban.

A helyi jelentésekre hivatkozva február 15-ig tudták visszavezetni az első új influenzás eset megjelenését La Gloriában, ám konkrét bizonyítékokat nem idéztek. A genetikai elemzések nyomán arra jutottak a kutatók, hogy a vírus január 12. körül fertőzhette meg az első embert.

Az 1918-as világjárvány a becslések szerint 25-100 millió ember halálát okozta, az 1957-es influenza kétmillió emberéletet követelt világszerte. Egy-egy szezonális influenza évente 250-500 ezer halálesettel jár.