A sivatagi királyság hatóságai, amelyeket nyugtalanít a női sportolás növekvő népszerűsége az országban, nemrég bezártak két testedző központot Dzsiddában, mert nem rendelkeztek megfelelő engedéllyel. Hasonló intézkedés történt Dammamban is.

Erre a lépésre válaszolnak a gunyoros felhívással a nők ügyét felkaroló publicisták az újságokban és az interneten, bár a csata az ő szemszögükből vesztésre áll. Ugyanis Szaúd-Arábiában, ahol az iszlám papság nagy befolyást gyakorol a társadalomra, a testedzést a konzervatív törzsi és vallási hagyományok jegyében nemek szerint elkülönítik. Pontosabban: a férfi sportlétesítményeket külön hatóság engedélyezi, viszont nincs olyan felügyelet, amely a női tornaközpontokért felelne. Így az utóbbiak csak a törvény peremén létezhetnek, és a nők nem nagyon sportolhatnak.

Az egészségtelen életmód miatt a szaúdi nők körében gyakori a cukorbetegség, sőt még a csontritkulás is, az egészségügyi minisztérium maga is harcot hirdetett ez ellen. Ez azonban nem változtat a vallási hatóság véleményén.

„A labdarúgás és a kosárlabda sok mozgással és elrugaszkodással jár” – fejtette ki Abdullah am-Manea sejk, a legfelsőbb vallási tanács tagja egy nemrégiben közzétett fatvában, irányadó vallási véleményben. Ez azért aggasztó a sejk szerint, mert „az ilyen heves mozgás árthat a még szűz fiatal lányoknak, sőt akár azt is előidézheti, hogy elveszítik szüzességüket”. Egy női sportvezető, a Dzsiddában kosárlabdaedzéseket szervező Lina am-Maina ezt „az iszlám eltorzított értelmezésének” tartja.

 Jelenleg a női sportcentrumok csak az egészségügyi minisztérium felügyelete alatt álló kórházak és egészségközpontok keretében működhetnek, de olyan magas a tagsági díj (havi 266 dollár), hogy csak a tehetős nők engedhetik meg maguknak a fényűzést. Az olcsóbb változatok szépségszalon vagy szépségstúdió néven állnak a sportkedvelő nők rendelkezésére, azonban a három női testedző központ bezárása nyomán jövőjük bizonytalanná vált.

Madavi al-Hasszun, a dzsiddai kereskedelmi kamara képviselője elmondta, a szervezet már három éve hiába próbálja elérni, hogy valamilyen hatóság illetékességet kapjon a női sportközpontok engedélyezésére. „Sok férfi ma is ellenzi, hogy a nők kilépjenek otthonukból. Ez a szaúdi női vállalkozók közös gondja” – jegyezte meg.