A méhen belüli fogamzásgátló eszköz (intrauterine device, IUD) Magyarországon leginkább spirál néven ismert, az eszköz azonban az elnevezéssel ellentétben T-alakú, legújabb generációs változata pedig alacsony dózisban hormont bocsát ki magából.

Egy 2006-ban publikált kutatás eredményei szerint az ilyen eszközök használatával csökkenthető a méhtestrák rizikója. A leginkább a menopauza után lévő nőknél gyakori rák előfordulását a szájon át szedhető hormonális fogamzásgátló tabletták 25%-kal, a méhen belüli eszköz azonban 47%-kal csökkentette.

A sanghaji nők bevonásával, Dr. Xiao Ou Shu, a Vanderbilt Egyetem kutatója által vezetett vizsgálat azt is kimutatta, hogy a védelemző hatás a tabletta esetében 6 év után 50%-osra nőtt, a méhen belüli eszköz esetében viszont a használat időtartamától függetlennek bizonyult, a védelem tehát rövid távon az utóbbinál nagyobb mértékű.

Egy 2007-es tanulmány szerint előnyei ellenére a méhen belüli fogamzásgátló eszközt a velük kapcsolatos tévhitek miatt nagyon kevesen használják a fejlett országokban: használóinak fele Kínában él, az Egyesült Államokban azonban csak a nők 1%-a használja.

Egy amerikai szakértő 2008-ban hasonló tapasztalatokról számolt be: Dr. David Grimes, a Family Health International nevű szervezet munkatársa szerint az eszközt az USA-ban alig használják, és az orvosok ritkán ajánlák pácienseiknek, pedig előnyei túlmutatnak a terhességmegelőző funkción.

Sally Rose, az új-zélandi Otago Egyetem kutatója szerint a módszer kiválóan alkalmas a művi meddővé tétel kiváltására – amit sok nő később gyakran megbán –, ugyanis eltávolítása után a fogamzóképesség helyreáll. Más módszerekkel ellentétben az az előnye is megvan, hogy hatékonysága nem függ használója magatartásától, a felhelyezés után évekig nem is kell vele törődni.