Az ausztrál, finn és új-zélandi kutatók közel 10 ezer kettes típusú diabétesszel élő, 50 és 75 év közötti beteget vizsgáltak. A páciensek mintegy fele fenofibrát hatóanyagú szert, másik fele placebót kapott. Öt év elteltével a szakemberek megállapították, hogy 115 páciensnél kellett legalább egy végtagcsonkolásos műtétet elvégezni a diabétesz következtében.
A kezeletlen cukorbetegség károsítja az idegeket és az ereket, ami súlyosabb esetekben amputációhoz vezet. Emiatt a diabétesszel élők közül nagyjából minden tizedik ember elveszíti lába egy részét.
A tanulmányban megállapították, hogy az amputációra kényszerültek körében gyakoribb volt a szívbetegség, a dohányzás, a bőr kifekélyesedése és a korábbi csonkolásos műtét is. A boka alatti műtéteket a kisebb, az e fölöttieket a nagyobb amputációk közé sorolták a kutatók.
A nagyobb csonkolások kockázatában nem mutatkozott különbség a hatóanyagot, illetve placebót szedők között. Azoknál azonban, akiknél nem jelentkezett a nagyerek betegsége, 50 százalékkal csökkent a kisebb amputáció kockázata, ha fenofibrátot szedtek.
A tanulmány – melyet a fenofibrát hatóanyagú gyógyszereket gyártó Solvay támogatott – korábbi eredményeiben nem igazolta, hogy a szívbetegségek megelőzését segíti a szer. Ennek 2005-ös publikálása után sok orvos átállította pácienseit a fenofibrátról egy másik koleszterincsökkentő hatóanyagcsoportra, a sztatinokra. „Lehetséges, hogy a fenofibrátok most visszatérnek a játékba” – írta a Lancet kommentárjában Sergio Fazio, a Vanderbilt Egyetem orvosa.