A vizsgálat résztvevői a fentiek mellett a gyógyszerfogyasztásukat is képesek voltak visszaszorítani – közölte Amy Bidwell, az Amerikai Sportorvoslás Kollégiumának éves találkozóján. Bidwellnek, a Syracuse Egyetem mozgástudományi intézet doktoranduszhallgatójának személyi edzőként megsérült a háta. „A jógát választottam a műtét helyett, és meggyógyított.”

Bidwell és kollégái véletlenszerűen választottak ki húsz, 20-65 év közötti személyt, akik egy része 10 héten át hetente két és fél órát Hatha jógát gyakorolt. M ásik részük, a kontrollcsoport, nem jógázott.

A kutatók kérdőívek segítségével felmérték a résztvevők asztmás tüneteinek gyakoriságát és súlyosságát, a légszomjjal járó aktivitásokat, valamint a szociális és pszichológiai működést. Emellett a feladatok végzése közben mérték a szívfrekvencia változékonyságát, az oxigénfogyasztást és a ventillációt.

Az eredmények szerint a jógázó résztvevők értékei összességében majdnem 43 százalékos javulást mutattak. Nem volt, vagy csak kevés különbség a csoportok között szívfrekvencia változékonysága, az oxigénfogyasztás és a ventilláció terén.

A témával kapcsolatos korábbi kutatások is pozitív eredményekről számoltak be, ám ezek a legtöbb esetben a jógagyakorlatok azonnali fiziológiai hatását mérték, meglehetősen szigorú gyakorlás – például tíz napon át napi két alkalom – mellett. Bidwell szerint ez a gyakorlat a valóságban nehezen kivitelezhető, a heti három alkalom azonban sokkal reálisabb.

„A jógának nincs különösebb hátránya, kivéve a nagyobb ortopédiai problémákat” – közölte a jógaoktatóként is dolgozó Bidwell, aki minden asztmásnak javasolja a jóga elkezdését megfelelő útmutatást követően. Jógázáskor a pózokat (ún. ászanákat) hosszan ki kell tartani, és közben a mély lélegzetvételre kell koncentrálni, ami Bidwell szerint kritikus az asztmások számára.

„A jóga fokozza a légzés feletti kontroll képességét, és segítségével korábban felismerhetjük a légzészavart, így hamarabb kezelhető” – mondta el Dr. Jonathan Field, a New York Orvostudományi Egyetem/Bellevue Orvosi Központ allergológiai és asztma klinikájának igazgatója, aki a kutatás eredményeit drámainak, ám korántsem megelepőnek nevezte. „Az is ismert, hogy a mély légzés az atlétáknál – úszóknál vagy futóknál – valójában javítja az asztmát. Ha nagyobb a tüdő funkcionális használata, az védő tényező az asztmában” – tette hozzá Field, aki szerint jó lenne nagyobb léptékű felmérést is végezni a témában.