Az edzés előtti nyújtás baleseti kockázatra gyakorolt hatásával kapcsolatban végezett két korábbi kutatás nem igazolta a létjogosultságát, és további kisebb laboratóriumi kísérletek is hasonló eredménnyel zárultak – mondta Dr. Rob Herbert, az ausztráliai George Nemzetközi Egészségügyi Intézet kutató munkatársa.

A kutató részvételével zajlott vizsgálatba mintegy 2400 résztvevőt vontak be, akiket találomra két csoportba osztották. Az egyik csoport az edzés elején és végén 7-7 perces nyújtó gyakorlatsort végzett, a többiek pedig enélkül vágtak neki a futásból, biciklizésből vagy aerobikból álló edzésnek, három hónapon át heti 3-4 alkalommal.

Az eredmények most sem tettek pontot a vita végére: Herbert szerint a mérleg nyelve enyhe mértékben a bemelegítés javára billen el, de szerepe minimális. Az edzés előtti nyújtás hatására az izom-, ín- és ínszalagsérülések veszélye kis mértékben csökken – nagyjából ötévente úszhatunk meg egy ilyet. A felmérés során az edzés utáni fájdalom csökkenése is kis mértékűnek bizonyult: 13 emberből csak 1 jelezte, hogy a nyújtás hatására kevésbé fájdultak meg az izmai.

„Ha szeretjük a nyújtást és jobban felkészít a sporttevékenységre, lehet némi előnye, de ha úgy érezzük, hogy megfoszt minket az aktív mozgástól vagy lerövidíti az edzés idejét, akkor valószínűleg keveset vesztünk azzal, ha kihagyjuk” – tanácsolja.

Ha végzünk is bemelegítést, érdemes rá figyelmet fordítani, hogy megfelelő módon tegyük, a jól végzett bemelegítés előnyeit ugyanis Herbert szerint egyre több bizonyíték támasztja alá. Mindez jelentheti az edzés elején végzett kisebb intenzitású mozgást, például egy hosszabb távú futás előtti rövid, könnyű kocogást. „Az intenzív mozgás előtti könnyed tevékenységnek van értelme” – mondja a szakértő Herbert, saját bevallása szerint sosem nyújt edzés előtt.