„A császármetszésről eddig is tudtuk, hogy hajlamosít az allergiára, a cukorbetegségre és a leukémiára – mondja Dr. Mikael Norman, a Karolinska Egyetem gyermekorvosa. Noha a pontos ok még mindig tisztázatlan, a mi elképzelésünk szerint ennek oka az, hogy a császármetszés egyfajta genetikai lenyomatot hagy az immunsejtekben, amely kihat a későbbi életre is.”

Norman és munkatársa 37 csecsemő vérmintáit elemezték, amelyeket azonnal szülés után, illetve 3-5 nappal ezután vettek le. A kutatók a fehérvérsejtek DNS-ének metilációját nézték. (A DNS metilálódása a külső környezet megváltozására következik be, bizonyos gének be- vagy kikapcsolása történik ily módon.)

A 16, császármetszéssel született csecsemő vérében a születés után nagyobb arányú metilációt tapasztaltak, mint hüvelyi úton született társaiknál. 3-5 nappal később a metiláció szintje már közel azonos volt. A kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek a jelenség okainak tisztázására.

„Állatkísérletek már igazolták, hogy a születés körüli stressz befolyásolja a gének metilálódását, így megalapozott azt hinni, hogy ez a jelenség embereknél is fennáll” – írják a kutatók az eredményeket bemutató közleményben.

„Ismert, hogy a császármetszéssel járó stressz egészen más, mint a hüvelyi szülésé. Császármetszés során a csecsemőknek nincs idejük felkészülni, így még nagyobb feszültséget okoz számukra világra jönni, mint természetes úton történő születéssel. Utóbbi esetben a folyamat tulajdonképpen felkészíti a gyermeket a külvilágra, hogy elkezdjen lélegezni és gyorsan tudjon alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez” – áll még a közleményben, amely az Acta Paediatrica c. szaklap júliusi számában jelent meg.