A pozitív állítások önmagunknak való mondogatása beváltnak számító önsegítési technika, azóta biztosan, amióta 1952-ben megjelent Norman Vincent Peale A pozitív gondolkodás ereje című könyve.

Joanne Wood és John Lee, a Waterloo Egyetem, valamint Elaine Perunovic, a New Brunswick Egyetem kutatói gyenge és erős önértékelésű embereket vizsgáltak. Megkérték őket, hogy bizonyos pozitív kijelentéseket mondogassanak sokszor maguknak. Lelki állapotukat, önbecsülésüket kérdőíves teszttel mérték fel előtte és utána is.

A pszichológusok úgy találták, hogy az alacsony önértékelésűek még rosszabb lelki állapotba kerültek a pozitívnak vélt feladat után, mint amilyenben előtte voltak. Wood szerint ilyenkor az történhet ezekkel az emberekkel, hogy valójában a kimondott szavaknak éppen az ellenkezőjét gondolják, és ezek az ellentétes gondolatok elfedik a pozitív állítást.

A pozitív gondolkodás hatékonynak tűnik szélesebb körű terápiás program keretében, önmagában és egyénileg alkalmazva azonban a fordított hatást érheti el – hangsúlyozta Wood, hozzátéve, hogy az öngyógyításra felszólító könyveknek, magazinoknak, show-műsoroknak nem kellene azt az üzenetet közvetíteniük az embereknek, hogy pusztán a pozitív kijelentések mantrázása javítja önbecsülésüket. „Frusztrálja az embereket, amikor kipróbálják, és náluk nem működik” – figyelmeztet Wood.