Sandra Erbs és munkatársai az Európai Szívgyógyászok Kongresszusán, Barcelonában ismertették kutatási eredményeiket. Hangsúlyozták, hogy minden második kövér gyerekre jellemző az ún. metabolikus szindróma, más néven anyagcsere-tünetcsoport: a túlsúly, az emelkedő vérnyomás, a „rossz” koleszterin életkorhoz képest magasabb szintje és a kezdődő cukoranyagcsere-zavar. Ráadásul a súlytöbblet a csontokat, ízületeket ugyancsak megterheli, ezért a dundi gyerekek már akkor is keveset mozognak, ha szívesen tennék.

A kutatók12 éves, túlsúlyos és normál súlyú gyerek vizsgálati adatait hasonlították össze, és az elhízott gyerekeknél számos értékben kóros eltérést találtak. Inzulinszintjük megemelkedett, ami cukorbetegség előtti állapotnak felel meg. Még panaszmentes gyerekeknél is a megengedettnél jóval magasabbnak bizonyult az ún. „rossz”, LDL-koleszterinszintje, a „jó” HDL-koleszteriné pedig sokkal kisebb mennyiségben volt kimutatható, mint a karcsú gyerekek csoportjában. A súlytöbblet napközben a vérnyomást is átlagosan 8-10 higanymilliméterrel megemelte.

A kutatók egy új, korszerű vizsgálatot is alkalmaztak: megnézték a gyerekek felkarján az értágító hatású nitrogén-monoxid kiváltotta véráramlás növekedésének mértékét, hogy így kapjanak képet a verőerek állapotáról. A mérések szerint a túlsúlyos gyermekeknél az értágulás lehetősége olyan mértékben romlott, mint az idős, szívelégtelenségben szenvedő felnőttek esetében. Az érműködés károsodása a súlytöbblettel arányosnak bizonyult: a legkövérebb gyerekek verőerei hasonlítottak a legjobban az idős betegek érrendszerére.

Mind több tény szól tehát amellett, hogy ha jót akarunk a gyerekeknek, vigyáznunk kell a testsúlyukra.