Az arra érzékeny emberekben a búzában, rozsban, zabban, árpában található fehérje, a glutén hatására sérül a bélnyálkahártya, alkalmatlanná válik a tápanyagok felszívására, és emésztőrendszeri panaszok: étvágytalanság, felfúvódás, hasmenés lépnek fel. A betegség a fejlett, nyugati országok népességének körülbelül egy százalékát érinti.

A lisztérzékenyeknél sokszor fordul elő más, immunrendszert érintő egészségügyi probléma is, például diabétesz vagy ízületi gyulladás. Mindazonáltal a gluténintoleranciát sok esetben csak akkor állapítják meg, amikor már jelentős kárt okozott a páciens emésztőrendszerében.

Kutatók Svédországban 1969 júliusa és 2008 augusztusa között vett biopsziás mintákat vizsgáltak meg, majd összehasonlították a gluténérzékenységgel és emésztőrendszeri gyulladással élő emberek halálozási kockázatát az átlagos népességével. Megállapították, hogy a gyulladásos páciensek halálozási kockázata 72 százalékkal növekedett, a megállapított gluténérzékenyeké 39 százalékkal, a látens gluténérzékenyeké pedig 35 százalékkal.

Jonas Ludvigsson, az Orebro Egyetemi Kórház munkatársa, a tanulmány fő szerzője szerint az emelkedett halálozási kockázatot az alultápláltság, a vitaminhiány és a krónikus gyulladás okozhatja. A tanulmány szerint a gluténmentes diéta betartása sem nullázza le a kockázatot: a diétán élő pácienseknél is találtak fekélyeket – olvasható a Journal of the American Medical Association című szaklapban.

Peter Green, a Columbia Egyetem munkatársa ugyanezen lapszám vezércikkében hozzáteszi: egyre gyűlnek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a gluténérzékeny pácienseknél neurológiai és pszichiátriai problémák is megjelenhetnek. A szakember felhívja az orvosok figyelmét, hogy korábban figyeljenek oda az emésztőrendszeri gyulladásokra és a gluténérzékenységre.