Az influenza megelőzéséről
A fertőződés esélye csökkenthető, ha kerülik a szoros érintkezést a beteggel, és betartják az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kézmosásra (meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson) és a köhögés-tüsszentés etikettre (a szájunk elé tartott zsebkendőbe tüsszentsünk/köhögjünk, amit használat után dobjunk ki), továbbá erre a gyermekeket is megtanítják.
Az influenzavírus úgy is képes terjedni, hogy valaki a kezével a különböző tárgyak megfogásával továbbítja az azokra leülepedett váladékcseppekben található vírust a saját nyálkahártyájára (szemébe, szájába, orrába.). A szokásos módszerrel végzett gyakori takarítás elegendő a felületek és tárgyak tisztán tartására, külön fertőtlenítésre nincs szükség.
Az anyatej steril körülmények között tárolódik az anya szervezetében, így a szoptatás ideje alatt kell a legkevésbé tartanunk a különböző fertőzéses megbetegedésektől. Amennyiben az anyatejes táplálásra nincs mód, úgy 1 éves kor alatt kapjon immunerősítő tápszert a pici. Ennek összetétele hasonlít leginkább az anyatejéhez és erősíti a baba szervezetét.
Ha a betegség jelentkezik
Az új típusú influenza általában az influenza szokásos, jellegzetes tüneteivel jár, és szövődmény nélkül, magától gyógyul. A betegség hirtelen kezdődik, lefolyási ideje általában 1-4 nap, maximum 7 nap. Leggyakrabban észlelt tünetei: láz, hidegrázás, izomfájdalom, fáradtság, fejfájás; továbbá orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, köhögés. Esetenként gyomor-bélrendszeri tünetek is előfordulhatnak, pl. hasmenés, hányinger, hányás.
Ha észleljük magunkon vagy valamelyik családtagunkon a tüneteket, a legfontosabb, hogy a beteg maradjon otthon, pihenjen, minden esetben csillapítsa a magas lázat és fogyasszon bőven folyadékot.
6 hónap alatti csecsemők esetében ez azt jelenti, hogy a kizárólagos, szokásos napi 5-7 szoptatás mellett szükség lehet plusz folyadékbevitelre. Ennek legegyszerűbb módja, hogy a babát anyatejjel igény szerint gyakrabban kínáljuk, illetve ha az anyatejet nem fogadja el, akkor forralt és visszahűtött babavízzel itassuk.
6 hónap feletti csecsemők esetén étvágytalanságra is számítanunk kell, ezért az ajánlott minimum 5-8 deciliternyi anyatejnek, annak hiányában a tápszernek különös jelentősége lesz, mennyiségét fokozni is érdemes, hiszen a „szilárd” ételek helyett is ezt adjuk. Amennyiben babánk nem fogadja el az anyatejet vagy tápszert, akkor a folyadékot babavízzel, hígított zöldség- vagy gyümölcslével, illetve gyümölcsteával pótolni kell. A folyadékot ne cukrozott italokkal pótoljuk, hiszen ezek csak tovább fokozzák az étvágytalanságot.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a fent leírt tünetek rosszabbodnak, vagy egyéb tünetek (például nehézlégzés) jelentkeznek.
Amennyiben a beteg krónikus alapbetegségben szenved, és hirtelen rosszabbodni kezd az állapota, vagy szövődmények lépnek fel (pl. néhány napos láztalanság után újból jelentkező, vagy hosszan, 3-4 napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés), akkor hívjuk a házi gyermekorvost, hiszen ő dönthet a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról.
Kiknek javasolt a védőoltás?
Általánosságban mindenkinek, a házi gyermekorvossal vagy háziorvossal történt egyeztetés alapján. Különösen javasolt szívbetegeknek, krónikus betegeknek, időseknek és fiatal csecsemőknek – a fertőzés ugyanis rájuk nézve a legveszélyesebb. Továbbá javasolt a munkakörüknél fogva nagyobb valószínűséggel megfertőződőknek, mint egészségügyben, iskolában, óvodában, tömegközlekedésben dolgozók, stb.