Az akaratlan vizeletcsepegéssel járó inkontinencia nők millióit érinti, akiket emiatt a megbélyegezés és a társadalmi elszigetelődés veszélye fenyeget. Az inkontinencia két válfaja az úgynevezett stressz- (vizeletcsepegés például tüsszentés vagy köhögés hatására) és a késztetéses inkontinencia (hirtelen sürgető vizelési inger), melyek együttesen is előfordulhatnak.

June Cody, az Aberdeeni Egyetem kutatója munkatársaival több kutatás eredményeinek összesítésével vizsgálta a hormonpótlás különböző formában történő adagolásának hatását. A vizsgálatokban 9,417 nő szájon át, tapasz vagy bőr alá ültethető implantátum segítségével kapott ösztrogént, 735 pedig pedig helyileg, hüvelykrém és -tabletta formájában részesültek hormonpótlásban. A vizsgálatokban szereplő kontrollcsoportok résztvevői más kezelésben részesültek vagy placebót kaptak.

Az eredmények szerint attól függetlenül, hogy valaki csak ösztrogént vagy ösztrogént és progeszteront is kapott-e, az ún. konjugált ösztrogének rontottak az inkontinencia tünetein. Emellett az addig egészséges résztvevőknél nagyobb arányban alakultak ki vizelettartási zavarok a hormont szedőknél a placebót kapókhoz képest. Az ösztrogént a hüvelyben helyileg alkalmazó nők inkontinenciájuk javulásáról számoltak be a kontrollcsoporthoz képest.

„Az inkontinenciában szenvedő nőknek mindenképpen ismerniük kellene a hormonpótlás ezen mellékhatásait is és azt, hogy a különböző beviteli módok máshogyan hatnak az inkontinenciára” – mondta el Dr. Charla Blacker, detroiti Henry Ford Egészségügyi Intézet munkatársa, aki nem vett részt a vizsgálatban.