A szívkatéteres vizsgálati módszer elterjedése tette lehetővé, hogy a szívinfarktus során beszűkült, elzáródott érszakaszt a bevezetett cső végén lévő ballon fölfújásával tágítsák ki. Ha szükség van annak biztosítására, hogy a kitágított ér ne szűküljön ismét vissza, fémhálóból készült hengert, sztentet helyeznek el benne. A beavatkozásokkal az infarktus korai perceiben megfelelő szakintézetbe kerülő betegek általában gyorsan gyógyulnak, és visszatérhetnek a munkába.

Az agyi erek elzáródása a koszorúerekhez hasonlóan a vérellátás megszűnése miatt a szövetek elhalásához vezet, ami még súlyosabb következményekkel járhat, mint a szívizomzat esetében. Az elzáródott agyi verőérben lévő alvadék eltávolítására eddig is léteztek módszerek, ezek azonban nagy gyakorlatot igényeltek, és még a jól fölkészült szakembereknek sem mindig sikerült a beavatkozás.

Egy Las Vegasban nemrég zajlott tudományos konferencián ismertette eredményeit L. Nelson Hopkins, aki munkacsoportjával engedélyt kapott egy új eszköz: fölfújható sztent használatára az elzáródott agyi érben a véráramlás újraindítására. Amikor ezt a fémszálakból szőtt, parányi csövet az érbe katéterrel bejuttatják, a kritikus területen kitágul és nyitva tartja a beszűkült vagy korábban elzáródott érszakaszt.

Nagy figyelmet keltő előadásában Hopkins professzor az első húsz, így kezelt beteggel nyert tapasztalatait ismertette. A beavatkozás 19 esetben, vagyis 78 százalékban sikeres volt. Elmondta, hogy ezt az eljárást akkor kezdték el használni, amikor egy 27 éves nő került be intézetükbe bénultan agyi katasztrófa következtében, mert az egyik agyi főér elzáródott. A betegnél az eddig alkalmazott technikákkal az érelzáródást nem sikerült megszüntetni, ezért vezették be az új sztentet, amellyel helyrehozták az agyi véráramlást, és a beavatkozást követő napon a fiatal nőbeteg bénulása is megszűnt.