„Egyetlen csoportban sem állapítottunk meg változást 1998 és 2003 között az agydaganatok előfordulásának gyakoriságát illetően” – írta a Journal of the National Cancer Institute című szaklapban publikált beszámolóban Isabelle Deltour kutatásvezető, a Dán Ráktársaság munkatársa.

A kutatócsoport az agydaganatok két típusának, a glióma és a meningióma előfordulását vizsgálta a 20 és 79 év közötti felnőtteknél Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban 1974-től 2003-ig. A felsorolt országok mindegyike igen pontos rákregisztert működtet. A kutatók szerint ez lényegében a teljes, 16 milliós felnőtt lakosságot reprezentálja.

A harminc év leforgása alatt 60 ezer embernél diagnosztizáltak agytumort. Az ilyen daganatok száma évről évre lassú emelkedést mutat, ám ez a növekedés 1974-ben kezdődött, miközben a vizsgálatban szereplő országokban az 1990-es évek közepén ugrott meg a mobiltelefonok használata.

A kutatók megállapítása szerint a három évtized alatt évente 0,5 százalékkal emelkedett a gliómák száma a férfiaknál, és 0,2 százalékkal a nőknél. A meningiómás esetek száma évente 0,8 százalékkal emelkedett a férfiaknál, míg a nőknél az 1990-es évek közepétől 3,8 százalékkal növekedett az éves esetszám, ám főként a 60 évnél idősebbeknél. Ebben az időszakban azonban az orvosi képalkotó eljárások elterjedésével a diagnosztizálás is pontosabbá vált.

Összességében nem találtak a kutatók kapcsolatot a mobiltelefonok használatának felfutása és az agytumorok előfordulásának gyakorisága között, ám hozzátették, hogy a hosszabb távú összefüggést még nem ismerik. Nem zárható ki, hogy a mobiltelefonozás miatti hatás kialakulásához tíz évnél hosszabb idő szükséges – írta Deltour kutatócsoportja.