A szív- és érrendszeri betegségek szedik a legtöbb halálos áldozatot az iparilag fejlett országokban. A stroke és a szívinfarktus kockázatát részben a magas koleszterinszint normalizálásával lehet enyhíteni, a „rossz koleszterin”, az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szintjét csökkentő sztatinalapú gyógyszerek szedésével. Ezek jótékony hatásukat csak akkor képesek kifejteni, ha a betegek folyamatosan szedik őket.

Az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA decemberi állásfoglalása szerint egyes gyógyszereket széles körben kellene alkalmazni normális koleszterinszint esetében is, amennyiben a szívbetegségek egyéb rizikófaktorai kimutathatók. Hasonló a brit egészségügyi hatóságok véleménye is: a sztatinalapú készítmények alkalmazását javasolják mindenkinél, akinél a szívinfarktus vagy stroke fokozott kockázata fennáll.

Egy 38 ezer ausztrál beteg vérnyomásárára és koleszterinszintjére vonatkozó adatait összegző vizsgálat eredményei alapján brit kutatók is azt állítják, hogy a koleszterincsökkentők szedésével sokkal több emberéletet lehetne megmenteni.

A szívbetegségek kialakulásának 20 százalékos rizikóját alapul véve, s azt, hogy csupán a páciensek fele szedi folyamatosan a sztatinalapú készítményeket, a kutatók szerint a sztatinok segítségével 174 megbetegedést és 70 elhalálozást lehet megelőzni. A készítmény alkalmazási javallatainak bővítése és a hosszú távú alkalmazás további életeket menthet meg.

„Ezeket a készítményeket hosszú távon, sokszor életük végéig kell szedniük a betegeknek. Időbe telik, míg a gyógyszerek kifejtik jótékony hatásukat” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Amir Shroufi.

Mint Shroufi rámutatott, e szignifikáns különbségek fényében hatékonyabb módszereket kell kidolgozni annak érdekében, hogy a betegek szedjék a felírt készítményeket. Nem ártana, ha a betegeket időről időre emlékeztetnék a koleszterincsökkentők hasznára, erre a hűtőmágnestől az SMS-ig a legkülönfélébb módszerek alkalmazhatók.