A Lund Egyetem Mérnöki Karának munkatársai különböző étkezési rostok, illetve az emésztés szempontjából fontos probiotikus baktériumok (laktobacillus és bifidobaktérium) együttes hatását vizsgálták a colitis ulcerosa és a vastagbélrák szempontjából. A vizsgált rostot között szerepelt áfonyahéj, rozskorpa, zabkorpa önmagában, illetve kombinálva probiotikus baktériumokkal.

„A probiotikus baktériumok védő hatást gyakorolnak a májra, mely kedvezően befolyásolja a bél gyulladásos folyamatait – magyarázza Åsa Håkansson, az Alkalmazott Tápszerek és Élelmiszerkémiai Osztály munkatársa. – Az áfonya viszont polifenolokat tartalmaz, mely mikrobaellenes és antioxidáns hatással rendelkezik.”

A kettő kombinációja csökkentette a gyulladáskeltő baktériumok számát, és elősegítette az emésztéshez fontos laktobacillusok terjedését. Ehhez hozzájárul, hogy a rostok bontása következtében a bélsejtek, felszívódás után pedig az egész szervezet bőséges energiaforráshoz jut. A felszívódást szintén kedvezően befolyásolják a probiotikus baktériumok.

A rozs és az áfonya a vastagbélből szívódik fel, mely a gyulladásos bélbetegségek leggyakoribb helye. Ezzel szemben a zab már a vékonybélben emésztődik, tehát lokális gyulladás- és daganatgátló hatását nem képes a távolabbi bélszakaszon kifejteni.