A részmunkaidőben való munka vagy az, hogy valakinek van ráhatása saját műszakbeosztására, egészségügyi előnyökkel jár – állapították meg kutatók tíz vizsgálat összesen tizenhatezer dolgozóra vonatkozó adatainak elemzése után. Az elérhető előnyök közé tartozhat az alacsonyabb vérnyomás, a lassabb szívritmus, a jobb minőségű alvás és a kevesebb napközbeni fáradtság.

A Cochrane Adatbázisban közölt tanulmány a kutatók szerint nem azt bizonyítja, hogy a rugalmas munkaidő önmagában jobb egészséghez vezet, hanem azt, hogy „a munka terén érzett kontroll jót tesz az egészségnek”. Clare Bambra, a brit Durham Egyetem munkatársa szerint a jelenség hátterében a csökkent stressz állhat.

Több korábbi vizsgálat összefüggést talált a nagy munkaterhelés és a szívbetegségek, a depresszió és más betegségek kockázatnövekedése között. (A nagy munkaterhelés alatt ebben az összefüggésben azt értik, hogy a feladat megerőltető, és a dolgozónak egyidejűleg kevés befolyása van munkavégzése körülményeire.) Ezért növekvő érdeklődés mutatkozik a hagyományostól eltérő munkavégzési formák, így a rugalmas munkaidő, a távmunka vagy a megosztott munkaidő iránt.

Bambra elmondta, hogy az általuk elemzett tíz tanulmány közös hiányossága, hogy nem a véletlen mintavétel szabályainak alkalmazásán alapuló, ellenőrzött vizsgálati módszert alkalmaztak, holott valóban érvényes következtetések levonásához ilyenekre lenne szükség.