A termékeny korban lévő nők körében a leggyakoribb daganat az emlőrák. Belga, görög és olasz kutatók 14 korábbi, 1970 és 2009 között megjelent vizsgálat, összesen körülbelül 20 ezer nő adatait elemezték, akik valamennyien mellrákban szenvedtek. Kiderült, hogy a később teherbe esett nőknél 42 százalékkal csökkent a halálozás kockázata a gyereket nem szült nőkhöz képest.

Ennek oka valószínűleg a hormonokban keresendő. Bár az ösztrogénről köztudott, hogy serkenti a melldaganatok növekedését, egy bizonyos szint felett mégis véd a betegségtől. Az anyai antitestek is védelmet nyújthatnak. „A legtöbb orvos, beleértve a nőgyógyászokat is, még mindig azt tanácsolja gyógyult mellrákos betegeinek, hogy ne vállaljanak gyermeket – mondta el Dr. Paul Tartter, a New York-i St. Luke-Roosevelt Kórház Emlőcentrumának vezető szakorvosa. Ezt a hiedelmet képtelenek vagyunk lerombolni.”

Egy másik vizsgálatban közel 3 ezer ausztrál mellrákos beteg vett részt, itt a kutatók azt találták, hogy a szülés után egy éven belül felállított rákos diagnózis csaknem 50 százalékkal növelte meg a halálozás kockázatát a velük egykorú nőkhöz képest. Amikor azonban a diagnózis a terhesség alatt született meg, nem változtak a kilátások. Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a mellrák a terhesség időzítésétől is függ, illetve a mell szoptatás alatti változásai elfedik a tumort és csak később derül rá fény.

Bár senki nem tudja, mennyi az ideális idő a kezelés és a gyerekvállalás között, a szakemberek azt mondják, hogy ha a megfelelő terápia után meggyőződnek arról, hogy nincs daganat a mellben, védő hatású lehet a terhesség.

Német kutatók pedig arra jöttek rá, hogy a terhesség alatti kemoterápia nem károsítja a fejlődő magzatot, azaz a terhesség alatt diagnosztizált mellrák esetén a hagyományos kezelés végezhető.