A léböjt-kúrák, turmixok és diétás szénsavas italok fogyasztanak
„Régen, amikor még vadászó-gyűjtögető életmódot folytattunk, nem sok kalóriadús folyadékot fogyasztottunk – mondja D. Caroline Apovian, a Bostoni Egyetem elhízáskutatója. Ennek következtében a testünk manapság kevésbé érzi laktatónak a folyadékokat, mint a szilárd táplálékot, noha van bennük jócskán kalória. Azért eszünk többet, hogy ezt kompenzáljuk.
A cukros italok fogyasztását sokan tartják az elhízás jelentős tényezőjének. Jó tudni, hogy nem csak a szénsavas üdítőitalok, de a gyümölcslevek, turmixok és egyéb 'egészségmegőrző italok' is ugyanúgy becsaphatják belső kalóriaszámlálónkat, és megnehezíthetik súlyunk kordában tartását.
Mi a helyzet a diétás italokkal? Egy 2008-as kutatás szerint azok, akik rendszeresen fogyasztanak édesítőszerrel ízesített italokat, nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. Egy magyarázat szerint ennek az az oka, hogy a mesterséges édesítők növelik a táplálóbb ételek utáni sóvárgást, bár ezt az okfejtést a tudósok nem fogadják el egységesen.
Egy biztos: ha jót akarunk magunknak, ragaszkodjunk a vízhez!
Az alkohol hizlal
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az alkohol is energiaforrás: grammonként 7 kalóriát tartalmaz! Viszonyításként: 1 gramm zsír 9 kalória; a fehérjék és szénhidrátok – beleértve az egyszerű cukrokat is – 4 kalóriát tartalmaznak grammonként. Ennek ellenére meglepő eredménnyel zárult egy nagy szabású, amerikai nők bevonásával 13 éven át tartó kísérlet.
Kiderült ugyanis, hogy az antialkoholista nők sokkal valószínűbben váltak túlsúlyossá, mint azok, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt. A feltárt összefüggés azután is megmaradt, hogy számításba vettek jó pár életmódbeli tényezőt, mint a mozgási szokások, tápanyagbevitel, vagy a dohányzás.
„Egészen bizonyosak vagyunk benne, hogy a megfigyelt jelenség az alkohol biológiai hatásának eredménye” – nyilatkozta Dr. Lu Wang, a Harvard Medical School vezető kutatója a Live Science riporterének. Figyelmeztet azonban arra, hogy a vizsgálatot olyan nők körében folytatták, akiknek eredetileg (is) egészséges volt a súlya.
A sportolás mellett bármennyit ehetünk
A testedzés önmagában nem feltétlenül a fogyás leghatékonyabb módja. Kellően átgondolt diéta nélkül egy fél kiló leadásához annyi gyakorlat elvégzésére van szükség, amit a legtöbben képtelenek teljesíteni – ismerteti a kiábrándító tényeket Dr. Apovian.
Susan Carnell, a Columbia Egyetem kutatója szerint az étkezés kontrollálásával sokkal jobb hatást lehet elérni, de a mindennapos mozgást semmiképp sem érdemes elhagyni, számos áldásos hatása van ugyanis az egészségi állapotra: védi az idegrendszert, a szívet és a csontokat, remekül karbantartja a testsúlyt és szabályozza az étvágyat.
A napi rutinná vált intenzív torna minden olyan sikertörténetnek közös eleme, amely túlsúlyos emberek lefogyásáról és karcsún maradásáról tudósít.
A telített zsírsavak narancsbőrt okoznak
A narancsbőr (cellulit) semmiben sem különbözik a test más részein lerakódott zsírtól, és ugyanúgy a túlzott kalóriabevitel okozza, függetlenül attól, hogy az szalonna, csokis fánk vagy sárgarépa elfogyasztásából származik-e.
Korábbi kutatások a telített zsírokat egy kalap alá vették az ún. transzzsírokkal, mindkettőt ártalmasnak ítélve. A valóságban azonban a mesterségesen létrehozott transzzsírok az inkább ártalmasak, a jórészt állati termékekben megtalálható telített zsírok sok életfontosságú funkciót látnak el. Segítik például a szervezet kalcium és Omega3-anyagcseréjét, fokozzák az immunrendszer aktivitását, és védik a létfontosságú szerveket a megbetegedéstől.
Nagy mennyiségben fogyasztva fokozzák a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, de teljesen őrizkedni sem kell tőlük. Érdemes inkább bevitt mennyiségüket napi 20 grammra csökkenteni, ami az ajánlott napi zsírbevitel egyharmada. Egy kis hamburger (kb. 100 gramm, 75% sovány hússal) kb. 7 grammnyi telítetlen zsírt tartalmaz, pont annyit, mint egy darabka vaj.
A csipegetés élénkíti az anyagcserét és segíti a fogyást
Míg a huzamosabb ideig tartó éhezés katasztrófába sodorhatja a diétát, Lippert szerint az állandó nassolás szintén megdobja a kalóriabevitelt, ugyanis megzavarja az ember belső vezérlését, mely arra figyelmeztet, hogy mikor kell enni. Szinte lehetetlenné válik így az éhség és a jóllakottság jelzéseinek érzékelése. „Ha nem tud visszaemlékezni, mikor volt legutóbb igazán éhes, az már a baj kezdete” – mondja Lippert.
Dr. David Kessler szerint amikor „az ember szabadon és folyamatosan eszik, bárhol és bármikor, akkor elkezd az ösztönzés és a jutalmazás kedvéért enni, nem pedig a testi szükségletek üzeneteire reagálva”.
A zsírmentes étel zsírmentes testet eredményez
A zsírszegény étrend szorgalmazása a 80-as években vált elfogadott egészségügyi ajánlássá, mára azonban kiderült, mekkora hiba is volt. A javaslatokat „az összlakosságon végrehajtott ellenőrizetlen kísérletnek” nevezve Dr. Michael Alderman megállapítja, hogy a zsírszegény diéták hozzájárulhattak a népesség növekvő elhízásához és a cukorbetegség elterjedéséhez.
Ma már tudjuk, hogy a zsírok szükségesek az egészséghez, az agy optimális működéséhez csakúgy, mint a szív, a bőr és más életfontosságú szervek funkcionálásához, mivel sok vitamin csak zsírban oldódik.
A zsírok a fogyókúra során is jó hatásúak lehetnek. A zsíremésztés csökkenti a ghrelintermelést – ez a hormon a felelős az éhségérzet kialakulásáért –, míg ezzel egyidejűleg serkenti azon peptidek kibocsátását, melyek telítettségérzetet keltenek – tudhatjuk meg egy 2005-ös publikációból. Egy kis mennyiségű zsír még az étel glikémiás indexét is képes alacsonyabb szinten tartani, ezzel elősegítve azt, hogy hosszabb ideig érezzük jóllakottnak magunkat.