„Meg akartuk tudni, hogy az emberek felhasználják-e a genetikát arra, hogy kifogást találjanak helyzetükre ahelyett, hogy megváltoztatnák a viselkedésüket, és egészségesebb életmódot folytatnának” – fedte fel kutatásuk indítékát Suzanne C. O'Neill, a washingtoni Georgetown Egyetem rákkutatója.

O'Neill és munkatársai közel kétezer embert kérdeztek ki szokásaikról, az étrendtől az alkoholfogyasztáson keresztül egészen a testtömeg-indexig és az iskolázottságig. Az eredményekből az derült ki, hogy a legegészségtelenebbül élő emberek voltak a legkevésbé kíváncsiak arra, hogyan csökkentheti az egészséges életmód a betegségek kockázatát. Ők voltak azok, akiknél egyszerre több olyan kockázati tényező fennáll, mint például a dohányzás, az egészségtelen étrend és a testmozgás hiánya.

„Ezek az emberek nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a betegségek genetikai eredetűek, és nem érdeklik őket a viselkedésváltoztatással kapcsolatos információk. Tehát éppen azokat kell a leginkább elérnünk, akikkel a legtöbb probléma van” – magyarázta O'Neill.

Szerencsére a többség, vagyis az összes válaszadó 67 százaléka kíváncsi volt arra, hogyan kerülhetik el a betegségeket a helyes életmóddal, és 57 százalék jelezte, hogy több információt szeretne kapni a genetikai kockázatokról is.

O’Neill úgy véli, a kutatás során felfedett információból előnyt is lehet kovácsolni, mégpedig úgy, hogy a betegségmegelőzésben az életmódjuk miatt veszélyeztetett emberek figyelmét a genetikai információ segítségével hívják fel az egészségtelen életmód egészségügyi kockázataira.