A Perth-i Telethon Intézet munkatársai Wendy Oddy vezetésével 1800 serdülő étrendjét vették górcső alá. Az étkezési szokások alapján két csoportot állítottak fel: az „egészséges” mintázat friss zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrendet jelent, teljes kiőrlésű gabonával, és halakkal, magas omega-3 zsírsavtartalommal, rosttal és folsavval. A „nyugati” típus jellemzője ugyanakkor a kémiai kezelés, a fagyasztás, a tartósítószerek használata, a sok vörös hús és édesség, valamint zsír – főként telített –, finomított cukor és só fogyasztása volt.

Miután kiszűrték a társadalmi és családi tényezőket, a kutatók megállapították, hogy a nyugati típusú étkezési mintázat mintegy kétszeresére növeli a figyelemhiányos-hiperaktív zavar kockázatát.

Dr. Oddy és munkatársai ajánlása szerint a serdülők számára nem optimális a sok telített zsír fogyasztása, sokkal kívánatosabbak lennének a telítetlen zsírok, például az omega-3, mely az agyműködés és a mentális egészségi állapot számára előnyökkel jár. Emellett a nyugati típusú diéta nem tartalmaz olyan, kis mennyiségben szükséges alapvető tápanyagokat, melyek serkentik az agyműködést, ugyanakkor sokkal gazdagabb színezékben, ízesítő szerekben és más adalékanyagokban, melyek mind-mind hozzájárulnak a zavar kialakulásához.

A táplálkozás és a gyermekek mintegy 5 százalékát érintő figyelemhiányos-hiperaktív zavar közötti kapcsolat részletesebb feltárására további vizsgálatok szükségesek, ugyanis nem tiszta, hogy az egészségtelen étrend vezet-e a zavarhoz, vagy pedig a gyermekek a zavar következtében részesítik előnyben az egészségtelen ételeket.