Miközben egy évszázaddal ezelőtt 100 ezer emberből a korabeli feltételek között még csak 31-nek adatott meg, hogy megérje a 100. születésnapját, addig a 2006-os születésűek közül 100 ezerből várhatóan már 1737-en éri meg ezt a magas kort.

A világ szakértői jövőre kezdik el frissíteni a Betegségek Nemzetközi Besorolását (ICD, magyarul BNO), amely több, mint 14 ezer fajta diagnózist tartalmaz. Az ICD revíziója alkalmat nyújt az öregségi végelgyengülés felvételére a hivatalos halálokok közé.

Az 1893-ban elfogadott Halálokok Nemzetközi Listája még csak 161 kórt ismert, így az akkori orvosok dolga jóval könnyebb lehetett – vélekedett a The Washington Post. Az orvosoktól ma elvárják, hogy ne csak a halál közvetlen, de mögöttes okait is ismertessék.

Néhány országban azonban olyan halálokokat is számon tartanak a hivatalos statisztikák, amelyek orvosi szempontból nem tartalmaznak értelmezhető információt. Ilyenek a „szívleállás” vagy a „több szervi elégtelenség”. Görögországban a halálesetek 26, Dél-Afrikában 39, Egyiptomban 40, Thaiföldön pedig 49 százalékát magyarázzák ilyen, nehezen megfogható okokkal.

Az „elöregedés”, a „kimerültség” vagy az „öregkor” viszont már elvben ma is ott szerepel a ICD katalógusában, ám sok államban ezt még mindig nem fogadják el haláloknak és az orvosoknak pontosításra visszaküldik a halálozási jegyzőkönyvet, ha ilyen okot adnak meg.

„Az emberi szervezet energiái olykor egyszerűen elfogynak és az elpusztul” – jelentette ki Cheryl Pillips, az Amerikai Gerontológiai Társaság elnöke.

Age Johansson, a WHO Halálozási Referenciacsoportjának svéd vezetője a The Washington Postnak elmondta, hogy a nagyanyja 107 éves korában halt meg, egy tanyán. „sEgyszerűen elhervadt. Semmilyen problémát nem találtak nála. Semmi baja nem volt, a korát kivéve” – mondta Johansson.