A Telethon Gyermekegészségügyi Kutatóintézet kb. 1 800, különböző hátterű gyereket követett nyomon születésüktől kamasz korukig. A gyermekek étkezési szokásait két csoportra osztották a kutatók: az egészséges változatban sok friss zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona és hal szerepelt. A „nyugati” típusúban pedig sok telített zsiradék, finomított cukor, só, péksütemények, gyorséttermi, valamint feldolgozott, rántott és finomított ételek.

Az eredményekből az derült ki, hogy az egészségesebben táplálkozó fiatalok körében kevésbé jelentkeztek érzelmi és viselkedészavarok, valamint figyelemzavaros hiperaktivitás.

„Jelentős összefüggést mutattunk ki a gyerekek táplálkozása és agyi funkciói között, de ezt még nem igazán hajlandó senki komolyan venni. – jegyezte meg a tanulmány vezetője, Wendy Oddy. – Nem reklámozzák eléggé a gyümölcsöket és zöldségeket, bezzeg az áruházakban egész sorokat foglalnak el az édességek, üdítők és finomított reggeliző pelyhek.”

A szakértő szerint az összefüggés egyik kulcsát az omega-3 zsírsavak jelentik, amelyek elengedhetetlenek az idegrendszer helyes működéséhez. Az elmélet szerint ha valaki keveset fogyaszt ezekből a például a tengeri halakban, vagy olajos magvakban található zsírsavakból, az befolyásolja az agyműködését.

Más kutatások kimutatták, hogy a lobbanékony fiatalok inkább nassolnak, ha éhesek; és búskomorság, szomorúság esetén édességgel vagy zsíros ételekkel tömik magukat. A depresszió és elhízás is összefügg egymással. „Mivel a túlsúly és az elhízás egyre terjed, szerintem egyre több depresszióssal is találkozunk majd, bár én nem tudom, ebben az esetben melyik jelentkezik először. Azt is tudjuk, hogy a kövérek vérében több a gyulladásos faktor, talán ez az, ami hat az agyműködésre is” – fejtette ki Oddy.