Scott Sicherer, a New York-i Mount Sinai orvostudományi egyetem munkatársa kutatócsoportjával ötszáz, 3-15 hónapos gyereket vizsgált, akiknél ugyan nem mutattak ki mogyoróallergiát, de annak olyan rizikótényezői álltak fenn, mint az ekcéma, illetve a tej- vagy tojásallergia. A gyerekek legtöbbje még soha nem is evett mogyorót.

A mogyoró allergénje iránti érzékenységet vizsgáló tesztben a gyerekek több mint negyedénél erős válaszreakció mutatkozott. A túlérzékenység, amely az allergia lehetséges jelzője, háromszor nagyobb eséllyel bukkant fel azoknál a babáknál, akiknek anyja a várandóssága alatt mogyorót fogyasztott. Minél több mogyorót evett az anya a terhessége idején, annál nagyobb volt az allergia valószínűsége. A szoptatás alatti mogyorófogyasztás mérhetően nem befolyásolta a teszteredményeket.

Sicherer és csoportja megjegyezte a Journal of Allergy and Clinical Immunology című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányukban, hogy a kutatás nem mutatott egyértelmű ok-okozati összefüggést, valamint hogy a mogyoró iránti érzékenységet vérvizsgálattal mérték, amely nem azonos az allergia diagnózisával.

Az anyák mogyorófogyasztásával kapcsolatos irányelvek változtak az elmúlt évtizedben. Az amerikai gyermekgyógyászati akadémia 2000-ben kibocsátott ajánlása szerint az anyáknak terhességük és a baba szoptatása idején tartózkodniuk kellene a mogyoró fogyasztásától, különösen akkor, ha a családban előfordult már allergia. Ezt az ajánlást azonban 2008-ban visszavonta a szakmai szervezet.