A Princeton és az Edinburgh Egyetem tudósai felfedezték, hogy a birkapopulációban az idők során olyan egyensúlyi állapot alakult ki, amely lehetővé teszi, hogy immunitás és termékenység szempontjából erősebb és gyengébb egyedek jöjjenek létre.

Dr. Andrea Graham és kutatócsoportja vad Soay birkák immunrendszerén követte nyomon egyes betegségek lefolyását. A vizsgálatok szerint azok a birkák éltek a legtovább, amelyeknek a vérében a legnagyobb volt az antitestek (a szervezetbe behatoló kórokozók ellenanyagai) koncentrációja. Általában ezek az állatok képesek voltak túlélni a leghidegebb teleket is, de nem nemzettek annyi utódot, mint a kevesebb antitesttel élő birkák, amik ugyan korábban haltak, de több bárányt nemzettek, illetve hoztak világra.

Az evolúciós sikert tekintve a birkák különböző csoportjai hasonló eredményeket értek el, hiszen a rövidebb élettartamú, de több utódot nemző, illetve a hosszabb ideig élő, de kevesebb utódot nemző birkák megközelítőleg azonos számú bárányt hagytak maguk után. A tudósok szerint ez az egyensúlyi rendszer eredményezheti az egyedenként eltérő immunitási szintet.

„Ez a rendkívüli kutatási anyag örökre megváltoztathatja az elképzeléseinket az állati populáció immunheterogenitásáról – nyilatkozta Peter Hudson, a Penn Állami Egyetem élettani tanszékének igazgatója. – Dr. Graham és kollegái világosan bebizonyították, hogy bizonyos egyedek a termékenységükért az immunrendszerükben lévő gyengeségekkel fizetnek.”