Az egyelőre nem tisztázott, hogy a zenehallgatás hogyan hat, valószínűleg a kikapcsolódás érzetét kelti, vagy valahogyan kommunikációba lép azokkal az agyterületekkel, amelyek az érzelmek szabályozásáért felelősek – közölte a Reuters hírügynökséggel Joke Bradt, a tanulmány vezetője, a philadelphiai Drexel Egyetem munkatársa.

A vizsgált tanulmányok mindegyike azt vizsgálta, hogyan érezték magukat a páciensek egy-egy zenei részlet meghallgatása után. A nyolc tanulmányból hét esetében a sztenderd kórházi kezelésben részesülő betegek maguk választhatták ki, hogy milyen zenét szeretnének hallgatni, míg az egyikben egy zeneterapeuta énekelt, vagy zenélt és az igényeikhez igazította a zenehallgatási periódusokat.

Mivel a zeneterápiás kezelés tényét a betegek elől nem lehet eltitkolni, könnyen lehet, hogy csak azért érezték jobban magukat, mert hittek abban, hogy a zene tényleg képes segíteni – magyarázta a szakember. Mindazonáltal, ha a betegek jobban érzik magukat a zenehallgatástól, akkor nem számít, hogy ez csupán placebohatás, vagy tényleg működik a dolog.

A zeneterápia egyszerű és olcsó megoldás, amelynek nincsenek mellékhatásai. Az egyetlen problémát az jelentheti, ha a páciens nem szereti a kiválasztott zenét, és emiatt nemhogy ellazul, hanem tovább erősödik nyugtalansága. Bradt szerint emiatt a zenehallgatásnak mindenképp egy segítő részvételével kell zajlania, aki figyeli a beteg reakcióit, és ha kell, lecseréli a zenét, valamint kezeli a hangerőt. A szakember elmondta, hogy öntudatlan állapotban lévő betegeknek csak olyan zenét szabad lejátszani, amit közeli hozzátartozó szerint a beteg szeret.