Matthew Rusworth, az Oxfordi Egyetem kutatója és munkatársai önként jelentkezők agyát vizsgálták MRI-vel. A résztvevőknek két doboz közül kellett választaniuk, miközben tanácsokat kaptak, hogy melyik doboz mellett döntsenek. A tanácsadó néha nem mondott igazat.

Az MRI azt mutatta, hogy amikor az önkéntesek úgy érezték, hazudnak nekik, a dorzomediális prefrontális agykéreg (DPFC) aktivitása nagy mértékben növekedett. Amikor az önkéntesek úgy gondolták, hogy igazat mondanak nekik, az agyi tevékenység ugyanezen a területen alacsony szinten maradt.

A kutatók szerint az alaptalannak bizonyult gyanú esetén megváltozott agytevékenység arra utalt, hogy a résztvevőknek újra kellett gondolniuk a tanácsadóról alkotott véleményüket. Az aktivitás előre jelezte, hogy mennyire lesz megbízható a tanács, és aztán ennek eredményére reagáltak.

Ennek a rendszernek a hibái magyarázatot adhatnak arra, hogy a skizofréniában szenvedő betegek körében miért olyan gyakori a paranoia.